Lydia: Ezt szeretném elkerülni. Nem a sajtó előtt akarom nevelni. Ezért is nem szeretnék nagy hírverést. Megérdemli a normális gyerekkort.
Lydia: Nem tudom, rólad mit mondhatnék. Nem akarok belőle kellemetlenséget egyikünknek sem. Mármint nem vagyunk együtt vagy ilyesmi, és csak remélni tudom, hogy nem rondítottam bele egy bimbózó kapcsolatodba.
Lydia: Férfiakkal? Nos, a férfiakat mostanában mellőzöm. Egyébként sem hiszem, hogy a kedvükre lenne egy terhes modell.
Aaron: Ez megnyugtató, én sem szeretném, hogy olyan életet èljen, ahol minden lépését lesik.
Aaron: Nekem... nincs kapcsolato. Sajnos ez az életvitel nem igazán a nők kedvence, senkinek sem lenne türelme hazavárni engem. És nem is várom el senkitől.
Aaron: Ugyan, ilyen pocakkal is borzasztóan vonzó nő vagy. Aki ennyitől megriad, az idióta.
Lydia: Az biztos, hogy nem lenne átlagos a kapcsolat. De a katonafeleségek is mind ezt vállalják. Bevallom örülök, hogy nem rontok el egy ígéretes párkeresést.
Lydia: Talán megérted, ha most nem az az elsődleges, hogy még több férfi fejét elcsavarjam. Épp elég felkészülni arra, ami vár rám.
Lydia: Oké, ez most úgy hangzott, mintha ez valami rossz dolog lenne. Tudom, hogy nem az, csak egy kicsit... ijesztő.. Azt hiszem.
Aaron: Talán ha magától választja, azt én sem bánnám. Oké, ez most egészen úgy hangzott, mintha már most meg akarnám mondani mit tehet és mit nem.
Aaron: Attól tartok kevesen vállalkoznának erre. Bár nem gondolkozok női fejjel, nem tudom. A lelkes jelentkezők eddig elkerültek, ha hazamegyek többnyire csak a testvéreim várnak rám.
Aaron: Nem hiszem azt rólad, hogy ezt tennéd újra és újra... de hé, ez nem is rossz dolog, mármint... gondolj bele, ha így is alakult, megpróbáljuk kihozni a legjobbat magunkból.
Lydia: Szerencsére elég messze van az a rész, mikor eldönti mit szeretne csinálni
Lydia: Az, hogy eddig nem találkoztál az igazival, nem jelenti azt, nem is fogsz. De persze könnyebb lenne, ha nem a világvégén vagy. Merre is táboroztok? Erről szabad beszélned vagy hétpecsétes titok?
Aaron: A francia idegenlégiónál vagyok, a tábor pedig Afrikában van, Djiboutiban. Nem egy leányálom egy távkapcsolatban vergődni, amikor egy óceán választ el.
Aaron: Szülőként megállni a helyünket. Azt hiszem tényleg találkoznunk kellene, hogy legalább valami látszódjon is ebből a próbálkozásból. Úgy érzem, hogy csak a legjobbat érdemelné.
Lydia: Őszintén? Fogalmam sincs, a kapcsolatok nem az erősségeim. Simán kinyírom én őket távolság nélkül is..
Lydia: Szóval szereted a kihívásokat? És mondd, Aaron Lewis hadnagy, mit lehet még tudni rólad?
Lydia: Nem bemutató, csak néhány tervezővel találkozom, talán reklámot us forgatunk. Két hét múlva, csütörtökön repülök, csak pár napra mennék, de ha tudnánk találkozni, úgy szervezném az utat.
Aaron: Áruld el nekem, hogy egy ilyen vonzó, okos és csinos nőnek mi a baja a kapcsolatokkal? Nem volt? Azt ne mondd, hogy soha nem bonyolódtál jobban kapcsolatba másokal, mint amilyenbe velem is. Vagyis ilyenbe azért ne bonyolódj másokkal nyolc hónapos megtoldással.
Aaron: Nos.... nem sok minden van, a családommal élek voltaképpen olykor boldogabb olykor kevésbé boldog lassan agglegénylétnek nevezhető életet. Ami azt illeti, mennyire szeretnéd hallani a sablon dumát? Mert én tényleg szívesebben beszélgetnék többet veled mondjuk egy kávé mellett vagy szóban, ha megoldható.
Aaron: Az nagyszerű lenne, elvileg addig nem lesz kiküldetésem. De még nem jártam Milánóban, szóval kalauzolni nem igazán foglak tudni.
Lydia: De, volt. Persze. De mindenkinél van egy pont, mikor rájön, hogyha valami nem neki való. Én elég hamar rájöttem, hogy nem kell hosszú távra terveznem a férfiakkal.
Lydia: Egyébként kilenc. Nekem már csak öt.
Lydia: Nem ismerem a sablon katona dumát. De szeretnélek jobban megismerni. Valószínűleg ez már csak így megy a terhes nőknél.
Lydia: Jó lenne beszélni, fel is hívhatlak majd, ha éppen nincs ellenedre.
Lydia: Nem mondod komolyan. Most tényleg leszerveztünk egy találkozót Milánóba? Ez... elég könnyen ment. Városnézésre nekem sosincs időm, szóval pont annyira lennék elveszett, mint te. De majdcsak túléljük valahogy.
Aaron: Miért, mi a baj a kapcsolatokkal? Tudom, hogy a legtöbb férfi csak hanyatt dönteni szeretne, de biztos vannak értelmesebb fazonok.
Aaron: Oké, ehhez még mindig te értesz jobban, mint én.
Aaron: Nem mondanám igazi sablon katonadumának, csak... nem is tudom, ismerkedésnél jobban preferálom a személyes kommunikációt... Szívesen töltöm az időt szabadban, járok túrázni, épül a házam, szeretek főzni és azt hiszem kijövök a kisgyerekekkel. Benne vagyok a videóhívásokban is egyébként.
Aaron: Öhm, igen? Ha már mi ennyire spontának voltunk, akkor hátha legközelebb is jó sül ki belőle. Valamiért nem tudom negatívumként felfogni azt, hogy túl sikeres lett az az éjszaka. Vagy a reggel?
Lydia: Biztos vannak... valahol... Jó messze tőlem.
Lydia: Mondd csak, te nem valami szuperhős filmből léptél elő? Ezt mind csinálod és még mellette megmented a világot? Hogy is van ez?
Lydia: A videóhívás nem rossz ötlet.. Mármint hogyha ezt lehet neked... Nem tudnak ez alapján lenyomozni vagy ilyesmi?
Lydia: Pedig egyébként nem vagyok ennyire spontán. Az az este is úgy indult, hogy fogadásból ültem le hozzád, de ezt már tudod.. Viszont megállapítani, hogy az éjszakai vagy a reggeli kalandunk jár-e sikerrel.. Ehhez még az orvos is kevés, úgyhogy nagy eséllyel sosem tudjuk meg.
Aaron: Én szuperős? Azt kétlem, hogy az lennék, csak a munkám végzem. De szeretem az időm hasznosan tölteni. Azt a keveset is, ami adódik.
Aaron: Nem tiltott, mármint tény, valamennyire ellenőrzik, ki kivel beszélget, valósínűleg te is bent vagy az adattárukban. De igen, tény, hogy tudnánk és talán gördülékenyebben menne a beszélgetés. Nem is tudom, ez olyan amúgy mint egy randi bepótlása?
Aaron: Szóval... akkor mondjuk azt, hogy elhívlak egy fogadásra, mersz-e velem találkozni Milánóban vagy sem. És ha mást nem is, öt percre biztosan elrabolnálak a fotósaid hada elől.
Lydia: Miért lettél katona? Veszély, felelősség... Veszély.. Nem mondanám, hogy a mai fiazalok erre vágynak..
Lydia: Igazából egyikünk sem hívta még randira a másikat.. Szóval.. Mit szólsz egy skype-randihoz? Mondjuk egy kávé mellett. Vagy.. Gondolom este már nem kávézol...
Lydia: Okéé, te meg én. Meg Milánó. Ugye tudod, hogy ez elég bizarr? De a szituáció is az, amibe keveredtünk.. Szóval miért ne? Talán öt percnél több időm is lesz.
Aaron: Ha még nem találkoztál azzal, akivel úgy érzed, hogy még a csillagok is neked ragyognak, akkor nem is érdemes kompromisszumot kötni magaddal. És lehetőleg olyat találj, aki önmagadért szeret, nem pedig valakivé szeretne formálni. Sose változz meg senki kedvéért.
Aaron: De, mondtad már. És igen, büszkék is rám, csak én vagyok ilyen mohó telhetetlen, hogy akkora házat szeretne, mint a kanadai parlament.
Aaron: Akkor tea? Kakaó, forrócsoki? Vagyis nem, tudok jobbat, majd shakezünk.
Aaron: Persze, ha eltökélt vagyok, akkor nincs ami megállítson. Szívesen nézem meg azt a szép várost, bár félek, hogy a szépsége eltörpülne valaki mellett.
Aaron: Én és a bölcsesség, ugyan már. Bölcsen nem védekeztünk elég alaposan.
Aaron: Jelenleg még az a mindenem. Egy kocsin és a családomon kívül. De azt hiszem hamarosan ez bővülni fog.
Aaron: Akkor bizony azt kell csinálni. Vaagy... valami kávézóban folytassuk? Vagyis nem, igazából hamarosan mennem kell majd. Szóval akkor legközelebb mit szólsz ahhoz a kávéshakehez?
Aaron: Nem is értem miről beszélsz, milyen bókok? Én csak magamat adom. Sok minden más is megváltozott?
Lydia Parker
Civil
Hozzászólások száma :
67
Reagok száma :
8
Tartózkodási hely :
montreal
Foglalkozás :
modell
Play by :
gigi hadid
Tárgy: Re: reallydiaparker Csüt. 01 Aug. 2019, 19:49
Aaron: Akkor az ég is azt akarja, hogy megtapasztaljuk az igazi felelősséget. Remélem nem baj, hogy én így állok ehhez hozzá, végtére is ha valami másképp sült el, akkor hozzuk ki a legjobbat belőle.
Aaron: Mondtam már, a nők biztos pontot keresnek az életben és az nem én vagyok, aki néhány hetente látogat csak haza. Azért kicsit sűrűbben tervezem majd mostantól. Szeretnélek tényleg igazán megismerni.
Aaron: Helyes, amint oda jutok, hogy eljutunk a kávézóba is. De nekem jó telefonon is, majd csempészek mindent a konyháról.
Aaron: Szóóóval egyszerre vagy ingerlékeny, majd érzékeny, egyszerre kívánsz mindent és semmit és kiborulsz magadtól?
Lydia Parker
Civil
Hozzászólások száma :
67
Reagok száma :
8
Tartózkodási hely :
montreal
Foglalkozás :
modell
Play by :
gigi hadid
Tárgy: Re: reallydiaparker Csüt. 01 Aug. 2019, 21:01
Kezdőlap 
Szóval akkor legközelebb mit szólsz ahhoz a kávéshakehez? 