welcome to montreal!

you can't buy happiness, but you can live in canada


oly&&harry » show you around
avatar
Inaktív
Kor :
21
Hozzászólások száma :
18
Reagok száma :
7
Tartózkodási hely :
† montreal
Foglalkozás :
† architect wannabe
Play by :
† noah centineo

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: oly&&harry » show you around Kedd 30 Okt. 2018, 18:56
Olivia Nova Dahl és Hardin W. Satterlee

első nap az egyetemen, körbevezetés
Vissza az elejére Go down
avatar
Inaktív
Kor :
21
Hozzászólások száma :
18
Reagok száma :
7
Tartózkodási hely :
† montreal
Foglalkozás :
† architect wannabe
Play by :
† noah centineo

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: oly&&harry » show you around Kedd 30 Okt. 2018, 18:59

oly&&harry


A kampusz nagyon barátságos hely és elég nagy ahhoz, hogy elkerüljünk olyan embereket, akikhez egyáltalán nincsen kedvünk vagy csak kínosnak érezzük a szituációt, így nem akarunk összefutni velük. Nekem Coco pontosan ilyen és nagyon reménykedem benne, hogy el tudom kerülni. Nem tudja, hogy ettől az évtől mentor vagyok, így nem örülnék, ha látná, hogy ma találkozom az egyik mentoráltammal, aki nem mellesleg egy rettentően csinos, szőke lány. Már messengeren elég sokat beszéltem vele, aranyos lánynak tűnik. Tegnapelőtt pedig arra jutottunk, hogy körbevezetem a kampuszon és bemutatok neki mindenféle látványosságot, majd délben elmegyünk közösen a legjobb és legolcsóbb kifőzdébe, ami az egyetemtől öt perc sétára található. Egyetemista árak, finom ételek. Kell ennél több?
Hogy miért jelentkeztem mentornak? Édesanyám már ígyis halálra dolgozza magát, nekem pedig a sok tanulás mellett nem igazán van időm rendes munkára, s mikor meghallottam, hogy van ez a lehetőség és még egy kevéske pénzt is kapok érte nem haboztam egy percig sem. Kitöltöttem minden szükséges papírt és már meg is lett oldva minden. Ebben az évben mindössze három mentoráltat kaptam, ami bőven elég szerintem. Főleg, hogy kezdő vagyok ezen a téren és amúgy sem tudom, hogy mennyire lenne kedvem több emberhez. Eléggé zárkózott vagyok, már ez is hatalmas kihívás lesz nekem. Talán egy kicsit majd sikerül a három gólyának megpuhítania a zord szívemet.
A találkozó kezdete előtt öt perccel indulok el az egyetemre, ami körülbelül tizenöt percre van a kollégiumtól, amiben lakom. Kissé elnéztem az időt és nem készültem el, így gyorsan dobok egy üzit Olivia-nak, hogy késem, de a főbejáratnál várjon meg. Futólépésben közlekedem, hiszen utálok késni. Mikor odaérek viszont rögtön kiszúrom az arany hajzuhatagot és kicsit lihegve, de odamegyek hozzá. Képek alapján magasabbnak képzeltem, így le kell pillantanom rá, de ez nálam már természetes.
- Szia, Hardin Satterlee vagyok – nyújtom a kezem. Általában a középső nevemet nem szoktam mondani az első találkozásnál. Később ha úgy van, úgyis kiforogja magát a beszélgetés alatt. – Szólíts csak Harry-nek. Remélem nem kellett sokat várnod rám. Általában nem szokásom késni, de ez most így jött össze – magyarázom bánó fejjel, majd megérintem a lány vállát és a másik kezemmel mutatom, hogy merre tovább. Már nem lihegek úgy, mint az előbb.
- Egyébként miért pont a mi egyetemünket választottad? Helybéli vagy vagy te is kolis leszel, mint én? – érdeklődöm, hogy azért ne csak az épületekről legyen majd szó, amiről építész tanoncként rengeteget tudnék mesélni, de ez nem mindenkit hoz úgy lázba, mint engem.
Vissza az elejére Go down
avatar
Egyetemista
Hozzászólások száma :
34
Reagok száma :
19
Tartózkodási hely :
montréal
Foglalkozás :
egyetemista, vívó
Play by :
dove cameron

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: oly&&harry » show you around Kedd 06 Nov. 2018, 15:06
to my guide

Ez az egész egyetemista leszek dolog még mindig egy hatalmas hülyeség. Nem is értem, Hana hogy vette egyátlalán a bátorságot, hogy beadja a papírjaimat a nevemben és hogy beszéltek rá aztán ketten vállvetve Lioval erre. Teljesen nyilvánvaló, hogy én nem vagyok idevaló, már jóval azelőtt láttam ezt, hogy megláttam volna a tantervet vagy az órarendemet. És persze az első kérésem, majdhogynem imám az volt, hogy csak matek ne legyen... Hát, legalább ez bejött, de még mindig igaz, hogy egyszerűen nem illek bele az egyetemistákról alkotott képbe. Viszont ha meg akarom tartani az ösztöndíjamat - márpedig meg akarom, ugyanis szponzor híján egyelőre nincs jobb esélyem fenntartani egy igen drága sportkarriert - nem nagyon van más választásom, mint jó képet vágni ehhez az egészhez és bejárni az órákra. Legalább azt díjaznám, ha a termeket megtalálnám, szerencsére a gyakorlati tárgyaim javarészt a tornateremben vagy a tornapályán zajlanak, azokat pedig baromira nehéz eltéveszteni. Talán a mai kis idegenvezetés a hasznomra lesz a többi ügyes-bajos dolgommal kapcsolatban. Egész nyáron annyira nem érdekelt ez az egyetem dolog, hogy bőven van mit bepótolnom, és bár a pasim elég nagy segítség olykor, neki is elég új ez az egész. Az egyetlen pozitívum, amit eddig sikerült a jóval több negatívval szemben az egyetem javára megjegyeznem, hogy konkrétan rám állítottak egy felsőbb évest, hogy ne legyek túl béna nagyjából mindenhez és mindenféle alkalmazottak helyett ő pátyolgasson. Azt hittem elvágom nála magam a sok felesleges kérdésemmel, meg azzal, hogy a gólyatáborból küldtem neki valami idétlen videóüzenetet tök részegen és teljesen véletlenül, de úgy tűnik lelkes. Vagy legalábbis úgy tűnt egész addig, míg meg nem beszéltük, hogy hol találkozzunk, ugyanis nem ért ide. Unalmamban már a lépcsőn ücsörgök, legalább annyi volt benne, hogy írjon, hogy nem felejtett el engem csak későn indult. A fülest így visszadugom a fülembe és végigpörgetem az instát, dobok Lionak egy indokolatlan cicás filteres szelfit az unatkozó fejemről, és az idő hipphopp el is szalad. Már csak annyira leszek figyelmes, hogy egy alak fölém magasodik, első nekifutásra a nevét nem hallom, csak hogy beszél hozzám. Ja, persze, a zene még mindig szól a fülemben. Előbb kapom ki a dugót, minthogy leállítanám a számot, és már a kezemet is nyújtom, hogy megfogjam az övét.
- Hardin igaz? Bocsi, csak a zene... Oh, oké, Harry. Én Olivia vagyok vagy egyszerűen csak Oly.. - egy kicsit elpirulok, miközben felállok és rájövök, hogy nem pont azért nyújtotta felém a kezét, hogy abba kapaszkodva keljek fel a lépcsőről. Ez az, bravó. Hogy égessük le magunkat fél perc alatt... Azon már meg sem kéne lepődnöm, hogy kitörik a nyakam, mire a szemébe tudnék nézni, Lio mellett már megszoktam, hogy nagyjából törpe méretűnek tűnök.
- Nem gáz, elfoglaltam magam.. - és már pakolom is vissza a táskámba a cuccokat, hogy indulhassunk, ne kelljen már rám várnia. Így is épp elég ciki ez az egész.
- Igazából ez egy vicces sztori, a nővérem jelentkezett helyettem. Itt lakik a városban, én meg nemrég hozzá költöztem.. De a gólyatábor után nem is baj, hogy kimaradok a koliból.. - nevetgélek zavartan, pedig megfogadtam, hogy nem fogom szóba hozni előtte, de még ez is kellemesebb, mint arról beszélni, hogy kerültem a városba, az egyetemre vagy miért épp a nővéremnél lakom. Nem csak elsőre nem beszélek ilyenekről, nagyjából egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányan tudnak a magánéletemről. Épp elég az, hogy a VB-n lekaptak minket Lioval meg az arannyal a nyakamban... Pedig nem akartam címlapsztori lenni, de úgy tűnik az vele kéz a kézben jár.
- Fújd ki magad nyugodtan. Miattam nem kellett volna futni.. - indulok el abba az irányba végül amerre terelgetni kezd, hogy kezdetét vehesse a túra. Közben fejben már kezdem összeszedni a kérdéseket, amiket tök cikis lett volna messengeren megkérdezni és még az sem egészen biztos, hogy élőben meg merem majd kérdezni, de hátha..

⇞⇟
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

TémanyitásTárgy: Re: oly&&harry » show you around
Vissza az elejére Go down
 
oly&&harry » show you around
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
French Moments :: 03. Montréal :: Le Plateau-Mont-Royal :: Université de Montréal-
Ugrás: