welcome to montreal!

...

Wilhelmina & Giselle

Let's get this party started

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nagyot fújtatok, miközben a tükörből visszabámuló nőszemélyre pillanatok, akiről lerí, hogy baromi rég voltak már azok az idők, mikor minden hétvégén bulizott. Próbálok valami értelmes szerelést összeszedi magamnak, de valamiért mindig azt érzem, hogy egyik sem az igazi. Pedig, csak Minával megyünk egy csajos estére, ahol iszogatunk és beszélgetünk kocsit, hiszen elég rég találkoztunk már. Bunkó lettem volna, ha nem adom be végre a derekamat és igazából kezdem én is érezni, hogy túl sok a munka. Máson se kattog az agyam reggeltől estig, mint az adott melón, ami már beteges, akármilyen pedáns is legyen valaki. Lazítanom kell és elengedni egy kicsit magam, különben előbb - utóbb becsavarodok.
Mina már hetek óta rágta a fülemet, hogy találkozzunk, hiszen egy kor - mostanra úgy tűnik, mintha az őskort emlegetném ilyenkor- nagyon jó barátnők lettünk és szinte minden hétvégén együtt csavarogtunk a többi csajszival. Bár közülük ő volt az, aki fennmaradt az utóbbi években is, mint barátnő, hiszen a jogot otthagytam az első szemeszter után és áttértem a rendőri pályához. Örülök azért, hogy emiatt nem távolodtunk el egymástól, mert kár lett volna a barátságunkért, ráadásul még a munkánk miatt is összefuthatunk olykor-olykor, ahol nem árt se neki egy nyomozó ismerős, se nekem egy ügyvéd.
Miután sikerül aránylag elfogadható külsőt varázsolnom magamnak, ijedten pillanatok az órára, mely szerint már igen csak el kellene indulnom.
Jó húsz perces utazás után végre sikerül odaérnem - még épp időben - a megbeszélt helyre, hogy aztán Mina felkutatására induljon. Borzalmasan izgulok, mintha egy új világot fedeznék fel, ami részben mondjuk igaz is. Nem tudnám megmondani, mikor volt utoljára olyan hétvégém, amikor kimozdultam.
-Szia! -integetek oda Minának, amikor észre veszem, majd átfurakodom magam a pultnál gyülekező embereken és széles mosollyal az arcomon üdvözlöm rég nem látott barátnőmet. Jó ideje már, csak telefonon tartottuk a kapcsolatot - mintha egy világ választana el minket vagy ilyesmi -, ami tudom, hogy az én hibám, szóval most némi szégyenérzet el is uralkodik rajtam egy röpke pillanatig.
-Hàt te még mindig baromi jól nézel ki. - nyomok két puszit az arcára, majd leveszem a dzsekimet és ledobom magam vele szemben a boxba.
-Hogy telt a heted? - érdeklődök kíváncsi tekintettel, majd a pincértől rendelek két italt, amikor megjelenik.

» ~Ethan&Giselle~We could be Heroes
» eden ✗ liam ⇝ halloween night