welcome to montreal!

you can't buy happiness, but you can live in canada


set fire to my... kitchen?
avatar
Média
Kor :
21
Hozzászólások száma :
7
Reagok száma :
1
Tartózkodási hely :
❥ montreal
Foglalkozás :
❥ színésznő
Play by :
❥ kim jung eun

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: set fire to my... kitchen? Hétf. 03 Dec. 2018, 18:24
Xiaowen&Lynx&Bora
Vissza az elejére Go down
avatar
Média
Kor :
21
Hozzászólások száma :
7
Reagok száma :
1
Tartózkodási hely :
❥ montreal
Foglalkozás :
❥ színésznő
Play by :
❥ kim jung eun

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: set fire to my... kitchen? Hétf. 03 Dec. 2018, 18:26


to my lovebirds

— Jól van. Szia, puszi, vigyázz Manóra! — nyitok be halkan a lakásunkba és köszönök el a húgomtól. Igyekszek minél óvatosabban, gyengéden becsukni az ajtót, miközben a vállam és a fülem között egyensúlyozom a telefonom, a kezemben papírzacskó, plusz még egyet-egyet cipelek a könyökeimen. Beismerem, kicsit elszalad velem a ló, amikor bevásárlásról van szó, de mentségemre szóljon, itthon csak üres KFC-s kosarak, és félig megevett pizzák vannak a hűtőben. Így hát, akárhányszor elmegyek a boltba, igyekszem megtömni az éléskamránkat. Ráadásul, azt hiszem nem lesz könnyű az elkövetkezendő néhány nap a fiúknak.
Még reggel nyugodtan ültem le a kis laptopom elé. Míg a gép bekapcsolt, megigazítottam a növénykéimet, hogy pontosan annyi napfényt kapjanak, mint amire szükségük van. Mentális listámba felírtam, hogy meg kell öntöznem őket. Semmi szokatlant nem vettem észre, de még számítani sem számítottam rá. Pedig általában ott motoszkál a fejemben, néha még be is költözik az a rossz érzés, ha valami ilyesmi készülődik. Ma azonban különösen nyugodt voltam. Sőt, örültem, hogy a fiúknál kezd megtörni a jég, hiszen annyira örülnék neki, ha a feszültség nem csapná meg egyiküket sem, mikor túl közel mennek egymáshoz.
Mindig az e-mailemmel kezdem a napot. Ezúttal már nem mentálisan, hanem tényleg listát készítek, vagyis csak készítenék, ha nem a menedzsmenttől érkezett különös levélen akadna meg a figyelmem. A szövevényes hivatalos szövegből, azt sikerül kibányásznom, hogy ezek ketten tegnap csókolóztak, a sajtó és a menedzsment pedig összeboronálta őket.
Így jutottunk el ide, néhány órával később, néhány óra receptböngészés és bevásárlás után. Úgy döntöttem szó szerint édesen fogom tálalni a hírt, még pedig palacsintával, majd nagyon csokis, fudgy vegán brownie-val. Persze, ha sikerül elkészítenem őket. Szeretek sürögni-forogni a konyhában, ám az már kérdéses ez mennyire megy jól. Én szívesen megeszem, amit főzök, szerintem nem is közelít az ehetetlenhez. Talán az jelenthet most kisebb gondot, hogy még egyetlen receptet sem próbáltam ki, hiába konzultáltam drága húgommal, aki szakértő a süti témában, sosem tudhatjuk mi lehet.
Igyekszem recepthez hűen mérni mindent, de mérőpoharakkal az ember csak egy bizonyos mértékig lehet pontos. Meg egy kicsit több cukor nem árthat, 20 gram plusz kókusz olajtól nem lehet gond, ugye? Olyan víz szerű folyós trutymó lett a brownie-ból, de nem baj, majd a sütőben megszilárdul. Amikor már tíz perce csak rotyog, komolyan úgy hangzik a dolog, mintha kuktában főznék valamit, akkor gondolván egyet tizenöt fokkal feljebb tekerem a hőfokot a sütőn, hátha az segít rajta.
Neki állok a palacsinta kisütésének, de persze letapad. Ledörzsölöm a ráégett darabokat a teflonról. Jól van, még nem teljes katasztrófa a dolog, megmenthetjük. Adok hozzá egy kis olajat, meg vizet. Megint letapad. Ha öntök a serpenyőbe egy kis olajat akkor talán feljön. Nem. Ezt el kell mosni, még pedig jó alaposan. Miközben majd letöröm a körmöm úgy kaparom a lábost, valami kellemetlen szag üti meg az orromat. Azonban gyorsan elterelődik a figyelmem, mivel a teflonra nem lehet súrolót használni, ha jól tudom, így már éppen bevágnám a kukába a gyűlölt tárgyat mikor hangosan sípolni kezd a tűz riasztó. Füstöl a sütő. Gyönyörű. Ezt csak én tudom összehozni, és már fogalmam sincs, hogy a füsttől sírok, vagy csak mert ennyire sikerült mindent elszúrnom. Krákogva zárom el a sütőt, a pólómat az orrom elé húzva. Próbálom szabad kezemmel kinyitni az ajtót és az ablakot, kisebb nagyobb sikerrel.  Gyorsan először Xiaowen szobájába nyitok be, ha tudnék a torkomat kaparó füsttől kiabálva, hogy azonnal öltözzön, és irány a lépcsőházba, de ágyát üresen találom. Ez kezd egyre érdekesebben alakulni. Így hát Lynx szobájába vezet az utam, kicsit se visszafogottan kopogok, izé dörömbölök az ajtón.
Lehet, hogy talán, csak úgy egész véletlen felgyújtottam a konyhát, de az tuti hogy füst van, szóval talán jobb lenne kijönni a lakásból…?  
Vissza az elejére Go down
avatar
Média
Kor :
27
Hozzászólások száma :
76
Reagok száma :
26
Foglalkozás :
sorozatszínész
Play by :
Samuel Seo

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: set fire to my... kitchen? Hétf. 03 Dec. 2018, 20:41
Felkelni sokkal nehezebb, mint azt először gondoltam volna, és ennek az oka kivételesen nem az előző este elfogyasztott alkoholmennyiség az oka; sokkal inkább az tart vissza, hogy évek óta először nem ébredek egyedül. Letagadhatatlanul kellemes érzés, hogy Xiaowen mellettem van; és egy pillanatig elképzelem, milyen lenne, ha minden nap így kezdődne - aztán ráveszem magam, hogy a lehető legóvatosabban tegyem félre a derekamon pihenő kezét és felkeljek, hogy viszonylag emberformájúra kreáljam magam, mielőtt Bora visszatérne.
Igyekszem a lehető legkevesebb zajt csapni, ahogy először a gardróbom még viszonlyag rendben lévő részéhez vonszolom magam tiszta ruhákért, majd a fürdőszoba irányában, menet közben felszedve a földről a tegnap éjjel ott felejtett, még félig teli Hennessy-s üveget; bár valószínűleg annál hülyébb ötletem nem is lehetne, minthogy a zuhany alatt próbáljak inni belőle, mert hát a vízből jócskán jut az üvegbe is; aminek a tartalma tizenhét perccel és egy zuhannyal később a mosdókagylóba öntve végzi, mert rájövök, egyáltalán nincs rá szükségem, hogy túléljem a mai napot.
Magamhoz mérten meglehetősen lelkesen térek már vissza a szobába, azzal a gondolattal, hogy legalább a laptopot odébb teszem, de ezt a tervem meghiúsítja a dörömbölés az ajtómon, és én lenyelek egy "kurva életbe"-t; és szinte feltépem az ajtót, hogy a lehető leggyorsabban elhallgattassam a lányt a túloldalon.
- Halkabban! - A fogaim között szűröm ezt az egy szót, ahogy beteszem magam mögött a nehéz mahagóniajtót, még a résen át visszanézve, sikerült-e felzavarni Xiaowen-t, de úgy tűnik, még mindig az igazak (meg a másnaposok álmát alussza, így eleresztek még egy apró sóhajt is, mielőtt bocsánatkérő mosolyra vonnám az ajkaimat. - Xiaowen még alszik, ne ébreszd fel...
Bora szavait kissé késve fogom fel; jól jönne egy xanax, egy advil, meg egy pohár narancslé, mielőtt bármit is tennem kéne, de a potenciálisan felgyújtott konyhánk, gondolom, nem várhat ennyit; így jobb híján csak rezignáltan dörzsölöm meg az orrnyergem, mielőtt elkezdeném instruálni a lányt. Ideje hősnek lenni, Lynx!
- Elég lesz csak kinyitni az ablakokat... Meg vegyél fel pulóvert, ha huzatot csinálunk, ki fog hűlni a lakás és nem kéne megfáznod... - Gondolkozz, Lynx, gondolkozz! Mit szoktak ilyenkor csinálni a filmekben? - ...addig megnézem, hogy áll a konyhánk.
A tűzriasztó éles hangja az elmémbe mar; a faszért kell pont most másnaposnak lennem! És talán ez az, ami először a konyha felé vezet, hogy ott van ez a kurva riasztó, amit minél előbb el kell hallgattatnom - jobb híján addig piszkálva azt a kezem ügyébe kerülő seprűvel, amig reccsenve el nem hallgat.
Ezt is ki kell majd cserélni a tűzhellyel együtt.
Igaz, a kezdeti elképzeléseimmel szemben semmi sem áll lángokban; csupán a sütő füstölög bánatosan, meg az odaégett tartalma, akármi is volt az. A lehető legszélesebben nyitom ki az ablakot, megállva a késztetést arra, hogy kiugorjak rajta; inkább a lány keresésére indulok, lustán vonszolva magam végig a lakáson, mezítláb, még annak ellenére is, hogy amúgy kurvára fázik a talpam. Ennél rosszabb már ne legyen ez a nap...
- Milyen volt otthon? - A lehető legneutrálisabb témát választom ki arra, hogy beszélgetést kezdeményezzek; igyekszem a lehető legéletképesebben kinézni, de végül csak egy elkínzott mosolyra telik tőlem, meg arra, hogy a falnak támaszkodjak, ahelyett, hogy segítenék az ablaknyitogatással. Mekkora egy seggarc vagyok!
Bora && Xiaowen && Wonjae
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

TémanyitásTárgy: Re: set fire to my... kitchen?
Vissza az elejére Go down
 
set fire to my... kitchen?
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
French Moments :: 03. Montréal :: Le Sud-Ouest :: Bérlakások :: Xiaowen és Lynx lakása-
Ugrás: