welcome to montreal!

you can't buy happiness, but you can live in canada


Fabian & Jade
avatar
Igazságügy
Kor :
35
Hozzászólások száma :
74
Reagok száma :
57
Tartózkodási hely :
Montréal, Kanada
Foglalkozás :
Vezető törvényszéki antropológus
Play by :
Jessica Chastain

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Fabian & Jade Szer. 07 Nov. 2018, 23:25
Vissza az elejére Go down
avatar
Igazságügy
Kor :
35
Hozzászólások száma :
74
Reagok száma :
57
Tartózkodási hely :
Montréal, Kanada
Foglalkozás :
Vezető törvényszéki antropológus
Play by :
Jessica Chastain

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fabian & Jade Szer. 07 Nov. 2018, 23:26

Fabian & Jade

Szeretem a munkámat. Nagyon. Nem is csoda hát, hogy annyira hiányzott a kényszerpihenőm alatt. Örültem, hogy végre munkába állhattam, ráadásul most már Jack is teljes értékű asszisztensemmé vált, noha még bele kellett rázódnia ebbe a munkába. Tudom én, hogy nem egyszerű velem, de azért annyira szörnyű főnök sem vagyok, mint azt elsőre szokták rólam gondolni. Inkább a szétszórtság volt rám jellemző, és kellett valaki, aki minden mást összefog körülöttem a munkán kívül. Abban ugyanis nem ismertem tréfát, nálam precízebb nem sok akadhatott ebben az épületben.
Ez volt most az első ügyem azóta, hogy visszajöhettem és zöld utat kaptam. Tényleg kinéztem a főnökömből, hogy páros lábbal fog kirúgni, ha még az előtt jövök vissza, hogy rendbe jött volna a fejem. Hazudtam neki. Azt mondtam, hogy már minden rendben, és az orvosaim is csak jókat mondtak, pedig ez nem volt igaz. Néha még mindig sajgott a seb, és gyakran előbb elfáradtam, mint szerettem volna, de olyan is akadt, hogy kóválygott a fejem, és időnként megszédültem. Erről azonban senkinek nem kellett tudnia, én nagyon mélyen tudtam ám hallgatni, ha a hogylétem felől érdeklődött valaki.
Gondolataimból a telefon csörrenése zökkentett ki, mire úgy kaptam a kagyló után, akár medve a hal után. Sejtettem, hogy ki hív és miért, én pedig már fel is készültem erre a találkozásra. Mindig szerettem az FBI-os munkákat, amikor ők kértek fel szakértőnek. Nem volt nekem gondom a rendőrséggel, mostanra hozzá is szoktam már, de mégis más volt a szövetségiekkel. Valahogy több izgalom, nagyobb kihívás volt az ő eseteikben, és engem már csak végső esetben kértek fel mindig. Én meg igyekeztem a tőlem telhető legjobb formámat hozni. Mint mindig.
- Küldd csak be, már vártam! – beszéltem bele a telefonba, amikor szóban is megerősítést kaptam a sejtéseimről. Mire a férfi bejött az irodám ajtaján, már felemelkedtem a székemről, hogy üdvözöljem őt. Csak udvariasan, de mégsem kínosan kimérten igyekeztem viselkedni. Profi vagyok, ő is, ráadásul eredményeket várt tőlem. Én pedig nem szerettem az elvárásokon alul teljesíteni, ez valahogy sohasem tartozott a gyengeségeim táborába.
- Üdvözlöm, Mr. Leclaire! Gyorsan ideért! – állapítottam meg, miközben felé nyújtottam a kezemet. Csupán nemrég telefonáltam neki, hogy vannak fejlemények az ügy kapcsán, ő pedig már itt is termett, amilyen gyorsan csak tudott. Igazából abban nem reménykedtem, hogy ennél is tevékenyebben részt vehetek a nyomozásban, mert ők csak nem a kanadai rendőrség voltak. Mindenesetre a bűnöst ugyanúgy rács mögé akartam juttatni.
- Kávét, teát? – kínáltam, mint egy jó „házigazda”, noha nem terveztem túlzottan nagy megvendégelést. Szerettem egyből a tárgyra térni, és most sem húztam túl sokáig az időt. – Tudom, hogy már jó pár napja nálam vannak a maradványok, de meg kellett várnom a patológus kollégám jelentését, hogy én is hozzákezdhessek a munkához. – magyaráztam neki, bár ennek nem az volt a célja, hogy magamat mentegessem a lassúságom miatt. Még ugyan gyors voltam, ha onnantól számoljuk a napokat, hogy végre elkezdhettem vele érdemben is foglalkozni.
- Önök kiderítettek már valamit? – nyilvánvaló volt szerintem, hogy én igen, máskülönben nem hívtam volna ide.

 
Vissza az elejére Go down
 
Fabian & Jade
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
French Moments :: 03. Montréal :: Ville-Marie-
Ugrás: