welcome to montreal!

you can't buy happiness, but you can live in canada


Elisiana & Harvey - Dance with the devil
avatar
Civil
Kor :
32
Hozzászólások száma :
11
Reagok száma :
7
Tartózkodási hely :
Somewhere else
Foglalkozás :
Régész / Szerencsevadász
Play by :
Chris Pratt

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Elisiana & Harvey - Dance with the devil Csüt. 04 Okt. 2018, 19:27
Aznap alig vártam hogy leszálljak a repülőről, az ember nem is gondolná hogy mennyire problémás Egyiptomból visszajutni a Kanadába ilyenkor, bár nem a cég hibája volt, hanem a repülés tilalomé, amit egy egy nagyobb vihar miatt vezettek be. Több mint két hónapja voltam távol először dél-Amerikában kutattam egy bizonyos tárgy után, aztán a nyomok Egyiptomba vezettek, és hosszú időt kutattam hogy megtaláljam, de egy ponton zátonyra futottam az egész kereséssel így úgy döntöttem tartok egy kis szünetet hogy feltöltődjek és kihasználjam az időt a relaxálásra. Így először Las Vegasba mentem hogy eltöltsek pár napot arra és elverjek egy kis pénzt, majd vissza Montreál.
Végre sikerült visszakeverednem a városba, ahol az első dolgom az volt hogy visszatérjek a lakásomba, ahol lepakoltam a cuccaimat, majd vettem egy jó forró fürdőt és leültem a gépem elé végigolvasni az e-maileket a kutatással kapcsolatban. A társam egy John nevű fickó volt aki még dél-Amerikában csapódott hozzám, úgy sejtettem valami ügynökségnek dolgozik és valakit aki szintén a már említett tárgy után kutat akar elkapni. Ebben a szakmában ritkán találsz megbízható partnereket, de ez a fickó többször megmentette az életem az elmúlt hónapban mint sok régi ismerősöm évek alatt, így mondhatom hogy megelőlegeztem neki a bizalmat. Jött is tőle két üzenet, amiben arról számolt be, hogy a kutatása jelenleg is folyik és lehetőleg ne maradjak sokáig Montreálban mivel szüksége lenne további segítségemre. Ezzel nem tudtam vitatkozni mivel magam is érdekelt voltam abban hogy megszerezzem, és elhozzam a kincset, de két hónap hosszú idő és szükségem volt pár napra hogy feltöltődhessek. Igazából amire legjobban vágytam az egy rendes ágy és egy kis társaság volt. Az utóbbi időben nem igazán sikerült rendes ágyban aludnom, csak katona módra priccseken vagy a földön, az meg a legtalpraesettebb fickót is kicsinálja előbb utóbb. Nem éreztem magam annyira fáradtnak mivel a repülőn volt alkalmam eleget aludni, kinéztem magamnak egy kocsmát ahol már több alkalommal is megfordultam. Felöltve egy laza póló farmer kombinációt a megfelelő sportcipővel, nekivágtam az estének, és beérve a kocsmába rendeltem magamnak egy sört, aztán több mint két órán keresztül billiárdoztam azokkal akikkel épp volt lehetőség. Kimondottan jól ment az nap este, és már a harmadik sörömet ittam.
Közben a telefonomra tekintgettem mert itt megszokás volt hogy mindig történt valami érdekes ami felpezsdítette az estét kicsit, de még nem jött el az a valami vagy valaki. Úgy döntöttem elég volt a sörből, inkább tartok egy kis szünetet és elmegyek a mosdóba, majd később visszatérek hozzá. Elvégeztem az egyik piszoárnál a dolgom, és mikor felhúztam a sliccem majd megfordultam egy két méteres ürge állt mögöttem.
- Menj arrébb. – Dörmögte mély hangon, míg nem tudtam beazonosítani miért pont ezt a piszoárt nézte ki magának, úgy döntöttem inkább kihagyom ezt a bunyót és két lépést teszek arrébb, majd megálltam a csapnál és leöblítettem a kezem, majd felfrissítettem az arcom. Mikor végeztem ezzel csap egy pillanatra még hátra pillantottam hogy mi van. A fickó még mindig ott állt, és nem csinált semmit, de mikor meglátta hogy őt figyelem felkiáltott.
- Azt mondtam, menj ki, zavarsz. -
Ezt már végképp nem tudtam hova tenni, ezért inkább kitártam az ajtót, aztán visszatértem az asztalhoz ahol korábban ültem, és szét néztem hátha akad valaki számomra érdekes.
Vissza az elejére Go down
avatar
Szolgáltató
Hozzászólások száma :
32
Reagok száma :
20
Tartózkodási hely :
Odafönn
Foglalkozás :
Programtervező
Play by :
Eva Green

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Harvey - Dance with the devil Vas. 07 Okt. 2018, 23:25

Harvey & Elie
“Nyeregbe, cowboy!”
A péntek estéken minden bár megtelik előbb vagy utóbb. Ez az utolsó munkanap, az emberek ki akarnak rúgni a hámból és élvezni kicsit az életet egy hétnyi igavonás szerű kemény munka után. Megértem őket, ezerszer jobb ez a megoldás, mint sok másik. Nekem még arra sincs különösebben energiám, hogy tíz percnél többet vacakoljak a kutya sétáltatással. A kutyám úgy is félálomban tette meg a távot, hajnalban eleven alkat, ráadásul pedig ma még a francos főpróba miatt is zengett a ház, szóval nem panaszkodik, amikor bezárom és a táskámat felkapva visszautazom az egyik metróval a központba. Igazából, ha nagyon akarnám, a távot megtehetném minden nap tömegközlekedéssel is, de nem akarok kiesni a vezetési ritmusból, bármikor szükség lehet a kocsimra és headset ide vagy oda, ha hívnak, egy zsúfolt metrón akkor sem tudnék beszélni, ha az életem múlna rajta. Amikor bulizom, akkor iszom egyet vagy kettőt és ilyenkor nem akarok vezetni már, vagy ilyesmi miatt aggódni. A metró szinte egész éjjel jár, néhány barátom a közelben lakik, elveszve nem leszek, az biztos. Egyébként nem szeretem az utcákat, ahol minden épület aljában rejtőzik egy újabb romkocsma, bár vagy valami apró pub a maga szépségében. Volt már szerencsém nagyjából minden stílushoz, amit csak el lehet képzelni. A régimódi kanadai nem éppen feltűnő, így egyedi témákat próbál mindenki kitalálni. Van, ami az orosz hidegháborúra emlékeztet, Texas marhacsordás mezőire, a spanyol bikaviadalokra vagy éppen a mexikói tavernákra. A közös bennük, hogy gondosan szigetelve van minden, mert a kanadai ősz bizony már most beköszöntött. Nálam az egyik első jele ennek, hogy búcsút mondok az éjszakai sétákhoz a magas sarkú cipőnek, helyette csinos bakancsok védik a lábaimat. Mellé harisnya, fekete miniszoknya és dekoltált blúz kerül, olyasmi, amiben azért megnéznek, miközben kikérem magamnak az első pohár italt. Gin-tonic, mint mindig, ha nem ismerem biztosan a pultost és a kínálatot. Ezt nehéz elrontani, elég univerzális és nevezzenek paranoiásnak, de szerintem bármilyen extra az italba még fanyarabbá teszi, ami gyanúra adhat okot. Kanada ide vagy oda, akit paranoiásnak nevelnek, az nem könnyen növi ki a dolgot...
- Asztalhoz vagy maradni? - teszem fel magamnak a kérdést miközben kifordulok a pultnál lévő székemről és könnyedén végig nézek a vendégek tömegén. Még nincs az esti csúcs, elég szellős a hely, hogy láthassak nagyjából mindent, sőt, üres darts tábla is van a játékok között. Nem messze tőle pedig egy kisebb asztal egyetlen ott felejtett pohárral. A leszedő ezek szerint nincs a toppon, hát engem ez nem tart vissza. Meg itt ülve már kezdek kapósabb lenni, mint akarnám. Oké, szórakozni jöttem meg minden, de két lehetőség van rá és én nem szeretem keverni. Egy éjszakás standardoknál az izmos pasik jönnek be, akikben van kitartás, az aputestű bankárok és vállalat fejesek inkább a rejtettebb szórakozásokhoz kellenek. Amelyeket nem egy artista, hanem Huds egyik támogatója csinál. Az életemben éles határok vannak, amelyeket szeretek jó alaposan le is betonozni az alapoknál. Ez ilyen.
A darts tábla körül még mindig nem úgy néz ki, mintha bárkinek is kedve támadt volna játszani, ezért lepakolom az italomat az asztalhoz és begyűjtöm az egyik nyilat. A szokásos fém, arany-fekete színnel és csak picikét inkorrekt súlyelosztással, így lassan elkezdem az ujjaim között pörgetni. A pasik ugyanezt csinálják a pénzérmékkel, ha fel akarnak vágni, nekem kicsit jobb a tehetségem a hosszabb tárgyakkal. Pördül, fordul, nem akad bele az ujjaimba és már el is jutott a kisujjaimig, majd indul vissza ugyanazon az úton. A trükk, hogy egyszerre csak egy dologgal kell foglalkozni és kihasználni a tárgy saját súlyát is. Az utolsó ujj után pedig egyszerűen elengedem, hagyom, hogy leessen és orral előre beleálljon az asztalba. A lyukakat elnézve nem én vagyok úgy sem az első, aki erre használja. Sőt, még véstek is ide. A zsebkés is megszokott lehet a látogatóknál akkor. Nem volt nagy mutatvány az egész, de aki korábban is játszani akart, kiszúrhatta. Imádom a darts-ot, de egyedül nem az igazi. Errefelé pedig inkább a biliárd a menő...
Vissza az elejére Go down
avatar
Civil
Kor :
32
Hozzászólások száma :
11
Reagok száma :
7
Tartózkodási hely :
Somewhere else
Foglalkozás :
Régész / Szerencsevadász
Play by :
Chris Pratt

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Harvey - Dance with the devil Szer. 24 Okt. 2018, 18:04
Ez a hely pont olyan volt amilyennek az éjszakai életet szerettem, sötét, füstös, alkoholszagú és veszélyes. Nem állítom, hogy nem fordultam meg olyan helyeken ahol a felső tízezer mulatta az idejét, révén hogy időnként már csak a tény, hogy a nagyrésze műtárgy ami valaha elveszett ezeknek az embereknek a kezében ad, már ez is okot ad arra, hogy meg kell jelennem ilyen eseményeken, de lássuk be, nem vagyok gazdag. Én egy átlagos fickó vagyok jó sok pénzzel aki nem született be bármiféle jóba, mindenért meg kellett dolgozni, így nem is esett volna jól ha ezek után nem tettem volna ugyan így. Az ilyen helyeken viszont mindig zajlott az élet, pörögtek az emberek, nagy kocsmai bunyók alakulhattak ki, vagy akár életreszóló barátságok köttettek egy jó sör mellett. Ez az ahol az igazi élet zajlik, legalábbis én így gondoltam.
Ahogy vizsgáltam a körülöttem ücsörgőket, mindenki vagy teljesen részeg volt, vagy társaságba verődve vedelt, hogy teljesen részeg legyen. Időről időre társaságokba is szórakoztató becsatlakozni, csak hogy lásd, hogy kik ők és mit csinálnak, de ez a mai nem egy olyan nap volt. Most csak pihentem, és igyekeztem találni magamnak valamit vagy valakit aki leköti az energiámat. Nem fizikálisan voltam fáradt, sokkal inkább a mentális fáradtság mutatkozott meg rajtam, ilyenkor pedig semmi más nem dobja fel az ember estélyét, mint egy kellemes női társaság, akivel el lehet tölteni az estét, akár beszélgetéssel akár mással, de úgy festett egyenlőre nem jártam szerencsével, mert mindenhol csak ezeket a társaságokat véltem felfedezni.
~ Kéne mégegy ital… ~
Gondolkoztam el, és felpattanva ülő helyből elindultam a pult felé, és nem bonyolítva túl a dolgot, kikértem egy sört, aztán támasztva a pultot nézelődtem közben kissé merengve a további lehetőségeimen. Ha most ez az este ilyen csendes marad, akkor valószínűleg felmegyek, rendelek egy pizzát, és benyomom a Netflixet valami fárasztó sorozattal és kialszom magam alatta. Ha netán valami csoda folytán társaságom is akad itt, akkor a szokásos jakuzzi, zuhanyzó és ágy szentháromság mindig a rendelkezésünkre áll. Erre a gondolatra kis mosoly futott az arcomra, közben láttam, hogy a sörön rajta maradt a kupak, így egy gyors mozdulattal lepattintottam a pult szélén, majd belekortyoltam.
Kis nézelődés után a szemembe ötlik egy angolos kinézetű nő, gyönyörű sötét haj, és jó alak. Ennyit tudtam megállapítani abból a szemszögből ahol épp álltam, mivel épp háttal állt nekem. De ha jól lövöm be körülbelül a Darts tábla felé meresztgette a szemeit ami történetesen mint minden más kocsma sport már elég jól ment, főleg ha ilyen helyeken nősz fel megtanulsz pár dolgot. Így felvéve a sörömet megindultam a nő felé, és ki is szúrtam hogy az asztalba állította az egyik nyilat. Kis mosollyal elsétáltam mellette, majd kihúztam az asztalból a nyilat és hátra fordultam.
- Ezt kölcsön veszem ha megengedi. -
Kacsintottam rá, majd válaszra sem méltatva megindultam a táblák felé, ahol begyűjtöttem a megmaradt nyilakat. Tudtam, hogy nagy valószínűséggel figyel, ezért felé fordultam felvéve a szemkontaktust, és tartva azt belevágtam az első nyilat a tábla közepébe, aztán eljátszottam ezt a másodikkal is, és aztán a har… hát a harmadik sajnos nem sikerült, mert annyira elmerengtem, hogy közben egy fickó meglökött ezért a terv fuccsba ment, de hát ilyen az élet. Összeszedtem újra a nyilakat és onnantól csak a táblára koncentrálni játszani kezdtem. Úgy sejtettem nemsoká be fog csatlakozni egy bizonyos ellenfél.
Vissza az elejére Go down
avatar
Szolgáltató
Hozzászólások száma :
32
Reagok száma :
20
Tartózkodási hely :
Odafönn
Foglalkozás :
Programtervező
Play by :
Eva Green

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Harvey - Dance with the devil Szomb. 10 Nov. 2018, 09:58

Harvey & Elie
“Nyeregbe, cowboy!”
Darts. Apró, fekete nyilak színes véggel és szárnyakkal, fém heggyel, amely elég nagy kárt tud tenni bárkiben és bármiben, ha ahhoz van kedve. Pontosan ezért van, hogy a legtöbb bárban és kocsmában, ahol van lehetőség erre a játékra, pontosan ki lehet találni, melyik a falnak azon része, ahol a tábla lóg és a legtöbben még a padlót is körbe ragasztják egy színes sávval, hogy egyértelmű legyen, melyik területen nem ajánlott ok nélkül forgolódni. Nem mintha itt bárkinek is aggódnia kellene a nyilak miatt, kettő gyönyörűen bele van állítva a táblába, a harmadikkal pedig én játszom és alkotom meg vele a legújabb mintát az asztalban. Egy elegánsabb helyen biztosan frászt kapnának tőle a pultosok és nagyokat panaszkodnának, de ezek a romkocsma jellegű helyek pontosan azért vannak kitalálva, mert itt minden túlélhető. És még pár pont, utána egészen kezd majd hasonlítani a félig farkas vérű kutyámra a minta. Mondjuk lehet, az sem gond, hogy a hátam eltakarja a pult látóteréből a játékot. Mielőtt azonban felehetném az i-re a pontot azzal, hogy két szemet is alkotok neki, egy kéz tűnik fel előttem és elveszi a játékszeremet. Egy pillanatig meg is fagyok a tett miatt, komolyan elgondolkodom rajta, hogy jobb lenne-e, ha rácsapnék azokra az erős ujjakra, de végül elengedem és inkább a pillantásom felsiklik az illető arcára. Férfi, ezt már a kézből meg tudom mondani és a ruha sem rejti el a tényt, hogy igencsak látványos karizmai vannak. Tetszetős. Részemről legalábbis kifejezetten magával ragadó az összhatás. Mindig is az erős típust kedveltem, akin látszik, hogy nem egy asztal mögött mereszti a seggét napi tíz órában. Tök mindegy, az után mennyit edz valaki, de biztosan nem fog remekül kinézni. Én már csak tudom, fele annyit pihentetem a formás fenekemet ugyanott és ha nem figyelek az ételre és nem mozgok minimum három órát, akkor egy-két hét után a bőrnadrág nem úgy áll rajtam, ahogy akarom...
A gondolataim ilyenkor, mikor van időm, nagyon tudnak csapongani és ennek az egyik legjelentősebb eredménye, hogy mire visszatérek a jelenbe már fogalmam sincs róla, hány percig néztem farkasszemet a férfival. Valószínűleg a szám nem túl magas, mert még mosolyog és egyszerűen elhajítja a nyilat. Nekem pedig a levegő benn akad, mert nem azt nézi, hova célzott és ez az egyik oka, hogy a darts veszélyes sport tud lenni. Neki betalált, de aki utána akarja csinálni, a kénytelen lesz megtéríteni előtte némi kárt. Paranoia? Még szép, pontosan ilyen kalandorokkal vagyok minden nap munkában és nem egy seggét fuvaroztam el a kórházig, hogy valamit kihúzzanak, kioperáljanak vagy éppen keresztül vezessenek rajta. Oltári mázlija, hogy nem elsőre ütköztek neki, csak harmadikra.
A fejemet megrázom és próbálok úgy tenni, mintha nem keltette volna fel a figyelmemet. Az italomat emelem a számhoz és csak a szemem sarkából figyelem, ahogy újra kezdi, valamivel rendezettebben. Oké, ez még mindig nem észrevehetetlen, ahhoz túl jó benne. A fenébe! Ez marhára átlátszó, öt perce még én bűvészkedtem ugyanazzal a nyíllal. Figyelem felkeltés sikeres volt. Milyen jó, hogy még nem jutottam az italom végére...
Egy sóhajjal álok fel végül a padról, hagyom hátra a poharamat és indulok el a másik készlet felé. Honnan tudom, hogy van másik? Három darabbal nem lehet versenyezni, ahhoz legalább 6 kell. Vagyis megtarthatja a kékeket, fogadok, hogy van valahol piros. Pillanatok alatt ki is szúrom és magamhoz veszem őket, majd megvárom, amíg végez a sorozattal és a helyére állok. Gondosan tartom magamat a vonalhoz, majd egyesével elhajítom a nyilakat. Egyenes kéz, csuklóból és könyökből indítás, találat. Elsőre elég kevésnek tűnik összesen a három pont, de a trükk, hogy meg kell nézni jobban a táblát. Az egyes értékű sárga háromszöget találtam telibe, amely közelebb van a tábla közepéhez, méghozzá háromszor. Ami nagyjából képtelenség véletlenül. Nyolcvankét része van a táblának, valamelyik kisebb, valamelyik nagyobb. Sorozatban háromszor a legkisebb értékűt és abból is a kisebb területűt becélozni? Sok évnyi unalom eredménye. Nem csak ő tud felvágni, de én közben nem veszélyeztetek mást. És bizonyítom, hogy nem miattam kell magát visszafognia. Igazából, ha ellenem akar nyerni, magasabbra kell kötnie azt a gatyát...
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

TémanyitásTárgy: Re: Elisiana & Harvey - Dance with the devil
Vissza az elejére Go down
 
Elisiana & Harvey - Dance with the devil
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
French Moments :: 03. Montréal :: Villeray-Saint-Michel-
Ugrás: