welcome to montreal!

you can't buy happiness, but you can live in canada


Red riding hood - Jack vs. Elie
avatar
Szolgáltató
Hozzászólások száma :
18
Reagok száma :
12
Tartózkodási hely :
Odafönn
Foglalkozás :
Programtervező
Play by :
Eva Green

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Red riding hood - Jack vs. Elie Vas. 30 Szept. 2018, 20:41


Jack & Elisiana
Vissza az elejére Go down
avatar
Szolgáltató
Hozzászólások száma :
18
Reagok száma :
12
Tartózkodási hely :
Odafönn
Foglalkozás :
Programtervező
Play by :
Eva Green

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Vas. 30 Szept. 2018, 21:06

Jack vs. Elisiana
“Hello Wolfy, it´s the hunting season”
A telefonom egy kukában. Ez annyira hangzik jól, mintha éppen azt közölték volna velem, hogy a jövőben kénytelen leszek írógépet használni, ha valamit le akarok adni. Szépen szólva is fél ember vagyok anélkül az elektronikus ketyere nélkül, amelyen keresztül intézem a munkám jó negyven százalékát. Abban van a naptár minden előre eltárolt információval, abban vannak a figyelmeztetések minden egyes egyeztetésre egy héttel és egy nappal korábbról, a szinkronizálásnak hála a legtöbb e-mailemet is azon nyitom meg, valamint elég gyakran meg diktafonnak is használom, meg persze bevásárló listának. Egészében véve a telefonom az egyik legkompaktabb cucc, amelyet ha magammal viszek bármikor, már nem kerülök bajba. Főleg a városban járva, amikor éppen nincs rá szükségem egy egész táskát nem hordok magammal, csak ezt a kis aranyost.
Hirtelen vág be elég egy kocsi alig egy utcányira a parktól és ugyan a kezem nem tapad oda a dudára, de attól még egy nemzetközi gesztussal jelzem felé, hogy igazán ráférne még néhány óra a "hogyan ne vezessük taplóként?" kurzusról. Vagy egy alapos fenekelés. Oké, megint felcsapott bennem a frusztráció, ennyire ki vagyok bukva ezek szerint. Mindegy, itt a park, és bár elég nagy meg tele van emberekkel éppen szerencsém lesz, amikor valaki nem sokkal előttem jelzi, hogy elhagyná az egyik parkolóhelyet. Lefékezem, megvárom, amíg kinavigálja az autóját majd besuhanok a helyére. Magamhoz veszem a kölcsön telefont, a kis táskámat a vállamra kapom és már ott sem vagyok az autónál. A legközelebbi gyalogátkelő felé tartok, onnan pedig... hova kellene mégis mennem? A park nem olyan nagy, de tele van ebédelőkkel és a legtöbb kuka is ennek megfelelően igencsak tömve van. Lassan, nagy levegőt véve, figyelmet sem fordítva néhány csodálkozó alakra tárcsázom a saját számomat és kezdem el figyelni, hallom-e valamelyik oldalról a hangot. Igen, nagy sietségemben nem igazán zavart, hogy fekete rövidnadrág van csak a harisnyám felett és úgy három centin múlik benne a közszeméremsértés vádja. A kabát felül ugyan mindent takar éppen, meg melegít is, de még így sincs igazán jó idő, szóval szeretném minél előbb előkeríteni azt a telefont. Nem vagyok éppen tömegkompatibilis.
Vissza az elejére Go down
avatar
Törvényen kívüli
Kor :
24
Hozzászólások száma :
31
Reagok száma :
25
Tartózkodási hely :
Montreal
Foglalkozás :
beugrós asszisztens
Play by :
Joe Keery

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Vas. 30 Szept. 2018, 23:57

Jack vs. Ellie

Nem is tudom már, hogy miért vettem fel azt a telefont a postaláda tetejéről. Jó, csörgött és senki nem volt a közvetlen közelében, de mit vártam a másik oldalról? Hírt otthonról, hogy már tiszta a levegő, szerelmi vallomást egy valami megmagyarázhatatlan okból értem epedő modelltől, esetleg az eheti lottószámokat? Egyik sem jött be, az utólag már érthető módon mérges hívó fél hangulata pedig hamar átragadt rám – ezen sokat segített az egyáltalán nem szimpatikus csengőhang. A sodromból végül valószínűleg a feljelentéssel fenyegetés hozott ki. Más sem hiányzik most nekem, mint hogy már itt is keressenek. Igazán nem illik így szórakozni az emberrel. Jó, feltehetően pontosan ezt érezte a vonal másik végén átkozódó nő is, de mégis ki a fenét érdekelnek a másik érzései egy jó kis veszekedés közepette? Utólag természetesen már más a helyzet, ahogy azt tapasztalom is. Itt ülök a parkban a padon, és az embereket figyelem azt tettetve, hogy én csak kijöttem ide levegőznie egy kicsit ebéd után. Aki nem látta, hogy mit csináltam két perccel ezelőtt, az el is hiheti, azok viszont, akik már itt üldögélnek a környéken egy ideje és még figyeltek is, nos azok láthatták ahogy egészen komolyan és tényleg a kukába vágtam azt a telefont, aztán dúlva-fúlva tovább mentem néhány lépést, aztán inkább megálltam és leültem tanakodni a padra.
"Most már mégsem sétálhatok vissza oda, hogy kihalásszam a maradékok közül. Szerintem Kanadában nem is szoktak kukázni."
A környéken egyelőre mást sem látni, aki erre vetemedne, sehol egy csövi vagy kukásautó. Legalább biztonságban van az a drágalátos telefon, én meg fél szemmel még őrzöm is. Ha valaki kiveszi a kukából, legyen az a tulaja vagy más, akkor azt tudni fogom. Csak győzzem fapofával végignézni. A kuka mellett nézem még a környéken őgyelgőket is, ezért nem kerüli el a figyelmemet a parkba nem igazán illő nő. Annak, hogy telefonál nem tulajdonítok nagy jelentőséget egészen addig, amíg meg nem szólal az az átkozott telefon a kukába a kanadai himnuszt harsogva. A szemét nem sokat tompít a hangon, ezért a közelben ülők ugyanúgy felfigyelhetnek rá, ahogy én is. Kell néhány pillanat amíg összekötöm az új jövevényt és a kukából megmentőért sikoltozó telefont.
"Na mi legyen? Legalább nem valami bakancsos kopasz. "
Végül a helyemen maradok és úgy teszek, mintha az égvilágon semmi közöm nem lenne a himnuszt daloló kukához. Még össze is nézek a másik padon ülő nénivel és megvonom a vállam. Egy-két pillantás a lombok közé és magunk mögé, hátha ott lesz az elrejtett kamera. A színjáték mellett viszont tekintetem fő célpontja a telefonáló, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit tesz most. Kegyetlen dolog lenne inkognitóban maradva végignézni a turkálást, de egy beismerő vallomásnak vagy lebukásnak pedig nagyon kellemetlen következményei lehetnek. Mindeközben pedig az óra ketyeg, az ebédszünet lejár, máris elkéstem.
Vissza az elejére Go down
avatar
Szolgáltató
Hozzászólások száma :
18
Reagok száma :
12
Tartózkodási hely :
Odafönn
Foglalkozás :
Programtervező
Play by :
Eva Green

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Hétf. 01 Okt. 2018, 17:44

Jack vs. Elisiana
“Hello Wolfy, it´s the hunting season”
Kanadában vagyunk, itt az emberek kedvesek és alapvetően segítőkészek. A szomszédok kimennek a házból, ha valakinél beindul a riasztó, ismeretlenek állnak meg átkísérni az időseket a zebrákon, a kórházban kicserélik az ételedet, ha nem szereted. Ez a hely olyan nyugodt és békés, hogy viszonylag kevés alkalommal kellett felhúznom magamat idegen emberek miatt. Ezeknek igazából kilencven százaléka a telefon másik végén, más nyelven beszélő és a munkájához nem értő bürokrata volt, akik úgy gondoltál, mivel a színpadi kelléknek számító ágyra kerekeket rajtuk, hogy könnyebben mozogjanak, akkor már járműnek számítanak és igényelnünk is kell hozzá alváz számot. Azt hiszem, nem nehéz kitalálni, melyik idióta ország aktakukacai akadtak fenn ilyesmin. A jobb kérdés, hogy hány nyelven kívántam őket fel meg le az ördög farkán, mire találtam egy kompetens személyt, aki fel is tudta nekem olvasni az ide illő jogszabályt és rámutathattam annak kérdéses részére. De még az egy óra várakozás és búgó hang sem volt olyan látványosan agyzsibbasztó hatással rám, mint most a tény, hogy valaki a kukába dobta a telefonomat. Amit elsőre fogalmam sincs, hogyan fogok megtalálni egy ekkora parkban. Egy hívást kezdeményeztem még, és nem vagyok elég közel, hogy halljam, amint a telefonom reagál rá, de mielőtt komolyabban elkezdenék fel és alá rohangálni az ismerős hangot keresve, feltűnik egy kisebb csődület. Sőt, amint bontom a vonalat és elindulok az irányba szembe is jön velem két nénike, akik fennhangon csodálkoznak, hogy mióta játssza egy kuka a himnuszt. Jackpot!
Azt hiszem, nem is volt a világ legrosszabb ötlete a részemről, hogy lustaságból ezt állítottam be csengőhangnak minden nem fontos személy irányába. A másik két lehetőség az Allegria című szám, amely a néhány barátom keresésekor szólal meg és persze a főnökömet jelző rendőrségi sziréna. A kuka mellett állva újra tárcsázok és most minden idegszálammal figyelem, hogy felcsendül-e az ének. Amikor pedig megteszi egy halk sóhajjal nyomom ki és kicsit közelebb óvakodom. Elsőre nem látom a telefont, sem pedig a feltűnő, arany színű védőtokot, amit csak remélni merek, hogy rácsukott, mielőtt nagylelkűen felajánlotta a konténernek. Ezek szerint nem a legfelső rétegben van. Remek. Szépen szólva nem kukázáshoz öltöztem. És puszta kézzel nincs az a pénz, hogy belenyúljak oda. Nincs ilyenkor errefelé egy kertész védőkesztyűben vagy egy park felügyelő? Na, majd akkor kerítek egyet! Csak előbb...
- Elnézést hölgyem, lenne rám pár perce? - fordulok a padon ülő idős hölgy felé, aki a kezében lévő fél szelet kenyeret elnézve a galambok etetése miatt van éppen itt kinn. Bőven nyugdíjas ránézésre, neki  talán nem akkora probléma egy kis extra várakozás. - Egy fatök... öhm, akarom mondani egy rossz humorú férfi a kukába dobta a telefonomat. Itt tudna maradni és megkérné az embereket, hogy használják a másik konténert, amíg találok egy felelőst, aki ki tudja nekem szedni? Ott a sarkon látok is egyet - mutatok az egyik közelebbi ösvény felé, ami úgy húsz méter után ágazik el és van egy éles forduló balra a sövény mögé. Ha most elindulok, akkor utol is érem a férfit, mielőtt eltűnik a szemem elől. A legédesebb mosolyomat vetem be a nőnél, ami talán elfeledteti vele, hogy nem éppen utcai az öltözetem.
- Persze kedveském, siessen utána, gyorsan, a végén még felfázik itt nekem! A fiatalemberrel együtt figyelni fogunk - a válasz hallatán felsóhajtok, hálás pillantást vetek rá meg a suhancra, akinek az arcát elnézve ez nem az ő nagyija volt. Csak egy jólelkű idős néni, akinek épeszű ember nem akar és nem mer nemet mondani. Bólintok, és már sarkon is fordulok, majd amilyen gyorsan a cipőim engedik elindulok a férfi után. Az örök kanadai hozzáállás, aki tud, segít. És ha szerencsém van még a ruhámat sem kell tovább kurtítanom vagy összekoszolnom. Lécci sikerüljön végre valami!
Vissza az elejére Go down
avatar
Törvényen kívüli
Kor :
24
Hozzászólások száma :
31
Reagok száma :
25
Tartózkodási hely :
Montreal
Foglalkozás :
beugrós asszisztens
Play by :
Joe Keery

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Kedd 02 Okt. 2018, 21:31

Jack vs. Ellie

Szerepem a telefon kukába dobása után már csupán csak passzív a kis park történéseiben. A kütyü – és így Elisiana fél életének – kukába vágása volt a katalizátor, most már csak meg kell néznem, hogy mi sül ki a komisz csínytevésből. Lehet, hogy az egész egy semmi, piti ügy marad. A telefon megkerül és mindenki megy a dolgára. De lehet, hogy a pillangó szárnycsapásai keltette tornádó forgatókönyve következik, lehet, hogy gonosz tettem képzeletbeli szőrös molylepkéjének ideges szárnycsapásaitól máris szemetet fújó szél gerjed, engem pedig nemsokára agyoncsap egy isteni ostorként lecsapó villám. Vagy egy villámként lecsapó ostor egy haragos istennő kezéből.
Teljesen passzív viszont nem maradhatok. A körülöttem pihenők és a mérgelődő Elisiana rezdüléseire is oda kell figyelnem. Ha közel a lebukás, gyorsan lépnem kell majd, el, vagy csak valamit ellene. A második csörgetés a kuka mellett nyilvánvalóvá teszi, hogy a nem az időjáráshoz öltözött hölgyemény szitkozódott nekem a vonalba. Sajnos nem azzal kezdi, hogy büszkeségét sutba dobva, de a praktikumot előnyben részesítve egyszerűen kiveszi azt a nyavalyás telefont a kukából, ezért az ügy még egyáltalán nincs letudva. Csak most kezdődött. A néni viszont vagy nagyon vaksi, vagy pedig direkt falaz nekem, így lehetőséget biztosítva nekem arra is, hogy valahogy megpróbáljam jóvá tenni a hibámat. Elsőre csak alig észrevehetően bólintok Elisiana kérésére. Természetesen figyelni fogunk a nénikével. Ha rajtunk múlik, még egy kósza galamb sem nyúlhat a mobilhoz. Őri mivoltomat jelzendő felveszem a napszemüvegem, így máris komolyabb a képem.
– Hé! Most mondta a hölgy, hogy hagyjuk a kukát! – erélyesen, a szokásosnál mélyebb hangon rászólok egy irodistának tűnő fickóra, amikor az túl feltűnően kezdi bámulni a szemetes belsejét. Komolyan veszem az új szerepemet, fel is állok a padról, hogy zsebre dugott kezekkel a padot támasztva strázsálhassak. A hátam mögé nézek, ha elkapom a nő tekintetét, akkor biccentek neki. Amíg mi őrködünk, addig minden rendben lesz, ő nyugodtan keresheti a kukásokat.
”Húsz dolcsit rá, hogy elhajtják majd a fenébe a hülye kérésével.”
Gondolom magamban. Közben három pillantás a kukára, egy a környékre, egy a nőre, aztán megint a kuka jön. Megfordul a fejemben, hogy csúnyán megüthetem a bokámat, ha túljátszom a szerepem és lebukok, de egyelőre tartom a kezem a tűz fölé.

Vissza az elejére Go down
avatar
Szolgáltató
Hozzászólások száma :
18
Reagok száma :
12
Tartózkodási hely :
Odafönn
Foglalkozás :
Programtervező
Play by :
Eva Green

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Szer. 03 Okt. 2018, 22:20

Jack vs. Elisiana
“Hello Wolfy, it´s the hunting season”

Nem vagyok rossz futó, de kitartó vagyok, nem gyors és még magassarkú cipőben sem gyakoroltam eleget ahhoz, hogy feljavítsam a száz méteres sprint világrekordját. Így persze majdnem el is tűnik a karbantartó, mire nagy nehezen elérek a kanyarig. Ha nem lenne a narancssárga reflexmellény rajta, a zöld egyenruhát egészen biztosan nem szúrom ki egyből. Így viszont csak egyet sóhajtok, majd újra neki lendülök és a következő ösvény felénél sikerül is utolérnem. Kell ugyan egy-két másodperc, hogy kifújjam magamat, mire nagy nehezen megáll, de szerencsére ő is a türelmesebb fajtából van. Furcsa, errefelé jóval kevesebb ember vág furcsa fejeket, ha az idegenek megállítják őket. Bár, az is lehet, hogy simán csak hetero. Ma nem utcai feladatokra öltöztem és a lábaim bizony izmosak és formásak, van mit nézni rajta annak, aki kíváncsi. Ezek után persze a remek időre való tekintettel a dzsekit annyira nem akarom leszedni, csak a legcsábítóbb álmosolyomat öltöm fel inkább és szépen, lassan elmagyarázom neki, hogy egy barom vicces ötletnek gondolta a kukába dobni a telefonomat, én pedig így nem tudom kiszedni. Az arcán látszik, hogy nálam sokkal több kedve ugyan neki sincs a kutatáshoz, de ilyenkor jön jól a lefizetés. Pénzzel próbálkozom, ami nem igazán hatja meg, ezért második körben óvatosan kipuhatolom, hogy van egy cirkusz rajongó kislánya, aki egészen biztosan egy évig imádná az apukáját, ha kapna egy belépőt a legújabb darab főpróbájára. Arra, amelyet egy hónap múlva mutatunk be, az első előadásra gyakorlatilag öt perc alatt elkelt minden egyes darab online és teljesen új, még soha nem játszottuk. A bemutató napján délelőtt viszont van egy főpróba, ahova csak a úgynevezett VIP juthat be, nekem pedig nem esik nehezemre szerezni oda engedélyt. De ehhez sajnálatos módon a telefonomra is szükségem van, így remélem, meg tudja nekem szerezni...
Nagyjából öt perccel később már kifejezetten boldog vagyok, amikor megjelenik újra az ösvényen valami speciális kesztyűkkel felszerelkezve, amelyek a könyökéig érnek. Ha én találkoznék ezekkel, nekem felkarig feljönnének és arra tippelnék, valamilyen fétisjáték segédeszköze. Végeredményben persze logikus, hogy aki védeni akarja magát, hasonló vastagságot részesít előnyben, az anyagról nem is beszélve. Mosolyogva kísérem vissza a kukáig, ami immáron jól látható, hála a mellette szobrozó srácnak. Majd meg kell neki köszönnöm a dolgot, ha a telefon még mindig ott van.
- Igen, ez az a kuka, ha akarja, tárcsázom is a telefont. Valahol a jobb oldalon lehet és biztos nem a tetejében - szólalok meg, majd nagy sóhajjal a táskámba nyúlok a kölcsön telefonért és beütöm rajta az újrahívás gombot. Mielőtt azonban a torony kapcsolhatná, megszakad a vonal, foglalt jelzést kapok és abban a pillanatban egy sziréna hangja is betölti a teret. Remek, ez egyszerűen remek, csak nekem lehet olyan szerencsém, hogy egy parknyi ember találkozik a csengőhang repertoárom legszebb darabjaival. - Fene! Nyugalom, ez is én vagyok, ez a csengőhang a főnökömnek szól. Nem lesz boldog. Kérem, szedje ki a telefont, amilyen gyorsan csak tudja. Egy arany-fekete, vízálló tokban van - ha mázlim van, akkor ez még csukva is van, így nem került bele szemét és egy kisebb fertőtlenítés után újra használható lesz az egész ketyere. Ma igazán rám férne a mázli.
- Minden rendben, uram? - fordulok a férfi felé, aki egészen eddig az idős hölgy kérésére a kukát őrizte, mert most mintha másképp nézne ki. Zöldebben, hogy pontos legyek. Vagy lehet, hogy ez csak a szemét szag teszi? Esetleg a tény, hogy elment az a kis napfény is, ami eddig kikandikált a felhők közül? Mindegy, csak igyekezzünk. Jobb szeretnék szárazon kikerülni innen. Közben persze az ominózus telefon elhallgat, a rendőrségi jelzésnek ezzel annyi, és van fél egész perce válaszolni hangaláfestés nélkül, mielőtt a második kör kezdődik el. Mert a főnököm nem az a típus, aki az első próba után feladja...
Vissza az elejére Go down
avatar
Törvényen kívüli
Kor :
24
Hozzászólások száma :
31
Reagok száma :
25
Tartózkodási hely :
Montreal
Foglalkozás :
beugrós asszisztens
Play by :
Joe Keery

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Pént. 05 Okt. 2018, 12:42

Jack vs. Ellie

Azt alig látom, hogy hogyan csábítja el a szó szerint piszkos melóra Elisiana a köztisztaság felkent bajnokát. Háttal vagyok, messze is van, meg ugye nézni kell azt a kukát, nehogy egy szemfüles mókus meglógjon a telefonnal. A nénike pedig láthatóan nem elég a mókusfogásra, legalább ketten kellünk tehát. Éber őrségünk még akkor is tart, amikor a férfiszemmel főleg két nagyon csinos lábból álló nő visszatér új csatlósával. Biccentek mindkettőnek, hogy jelezzem, itt aztán mindent rendben van, senki nem nyúlt egy újjal sem a kukához, sem a telefonhoz. Az általános érdeklődés amúgy is alábbhagyott, nem csak nekem ér véget az ebédszünetem, másoknak is vissza kell térniük a munkába, hiába a jó mulatságnak ígérkező kukacsörgetés. Én azért hősiesen maradok, ezzel vállalva azt, hogy Jade majd minimum dupla túlórára fog be a késésért. A helyzet viszont még mindig izgalmas, megéri ezt az áldozatot. A partneremmé szegődött nénire csak ritkán nézek, nem szeretném, hogy hirtelen meggondolja magát felőlem és emlékezni kezdjen arra, mit csináltam úgy tíz perce. Az arcomra már nagyon kívánkozó kárörvendő vigyort is elnyomom, legfeljebb a szemem árulkodik arról, hogy élvezem a helyzetet. Ez persze még nem bűn, ki ne jönne izgalomba egy ilyen átverős showba illő jelenettől? Jó, a mobilhorgászatra rávett kukás valószínűleg nem repes az örömtől, de úgy tűnik nekem, hogy Elisiana már előre kárpótolta őt a fáradtságért.
"Micsoda fontoskodás és szervezkedés ahelyett, hogy egyszerűen csak belenyúlt volna érte? Mondjuk egy zacskó a kézre, aztán úgy koszos sem lesz.
Csak magamban ötletelek, amúgy eszemben sincs akadályozni vagy épp segíteni a műveletet. A padtól viszont eljövök, abbahagyom a támaszkodást és zsebre dugott kezekkel lassan közelebb lépek a kis csoportosuláshoz a szemetes környékén. Még a kuka mélyére is sandítok, már én sem emlékszem, pontosan melyik részébe esett a mobil. Magabiztos pózomból az alattunk hirtelen megszólaló sziréna zökkent ki két pillanatra. Hallom eleget a hangot amióta a rendőrség épületébe kényszerít a munka, de a kukából azért váratlan volt. Zavartan mosolygok vissza Elisianára.
– Öhm, persze. Szokatlan választás, himnusz és sziréna. Legközelebb robbanni fog?
Kérdezem szemtelenül. Csak utána kapok észbe, hogy a furcsán viselkedő, rejtett csomagok esetében egyáltalán nem illik bombával viccelni. Szinte hetente hallani hírt rengeteg áldozatot szedő pokolgépekről a világban. Ha egy otthoni reptéren mondtam volna ilyet, máris letepernének. Itt erre azért nem számítok, legfeljebb csak egy lesújtó pillantásra.

 
Vissza az elejére Go down
avatar
Szolgáltató
Hozzászólások száma :
18
Reagok száma :
12
Tartózkodási hely :
Odafönn
Foglalkozás :
Programtervező
Play by :
Eva Green

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Vas. 07 Okt. 2018, 23:26

Jack vs. Elisiana
“Hello Wolfy, it´s the hunting season”
Kívülről nézve nem biztos, hogy lenne ember, aki teljesen normálisnak és átlagosnak tartana és ezen meg sem lepődöm. Nem vagyok az. Soha nem is voltam az igazából. Mégis a mai tetteimre létezik teljesen elfogadható és logikus magyarázat. Kezdetnek az, hogy nem terveztem hosszabb távollétet a munkámtól. Ez annyit tesz, hogy nem öltöztem városi környezethez. A nadrágom túl rövid, a harisnya túl vékony, a cipőm túl magas és ha egyszer levenném a hófehér blézert még az is kiderülne, hogy a nadrág igazából egy egész ruha része, amelynek nincs ujja, sem pántja és csak a jó isten meg a domborulataim tartják a helyükön az egészet, ott, ahol még éppen nem számít villantásnak a dolog. Szóval a kukába hajolás nem ehhez a kinézethez volt tervezve eredetileg sem. És előtte még annyira igyekeztem pozitív lenni és hinni benne, hogy mégsem dobja bele a konténerbe szegény telefonomat az a betyár, ha elég gyorsan ide érek, hogy nem jutott eszembe magammal hozni egy hosszú kesztyűt. Pedig van ilyenből is pár a közelemben, pontosabban egy táskában az iroda zárható szekrényének mélyén. Ott biztosabb, mint az autóban, amit vészhelyzet esetén simán kölcsön adok bárkinek. Vagy éppen ott hagyok a parkolóban éjjelre, mert nincs nálam kutya és munka után lecsúszik egy ital, ami mellett biztosabb a metró. Esetleg a taxi. Helyzet függő, meg cipő. Mindegy, a lényeg, hogy egyébként sincs sok indíttatásom benyúlni az ételmaradékok közé, hiányzik a megfelelő felszerelésem is, végül pedig délután még lesz egy megbeszélésem, amire nem szeretnék szemét aromával befutni, így inkább megdumálom a felelős személyt. Nem örül neki, de tisztességesen kezd kutatni a rendőrségi szirénát utánzó hang forrása után, én pedig a legkisebb jelét sem adom, hogy sietnék. A főnököm magában egy dühkezelési problémás, enyhén szólva is impotens alak, és amíg foglaltan tartja a vonalat még az oroszok miatt sem kell aggódnom. Ők egyébként nagyon precízek és pontosak tudnak lenni, de mivel én egyszerre igazodom fél Európa időzónáihoz, a fél óra múlva visszahívlak nem szokatlan kijelentés tőlem. Remélem, ma nem türelmetlenebbek az átlagnál, vagy itt baj lesz...
- Mármint bomba hangra gondol? Nem, az nincs, de az exeimnek a Frozen-ből a Let it go jutott - hogy őrült vagyok, amikor a zene választásról van szó? Mondták már néhányan és nem igazán izgat a dolog. Ez az én telefonom, a különböző hozzá rendelt zenék pedig segítenek, hogy tudjam, kivel milyen hangot kell megütnöm. Himnusz a hivatalos, a sziréna az óvatos, a Let it go a lerázós és ennyi. Még soha nem volt olyan, hogy valakinek mást mondtam volna, mint amit eredetileg akartam. Valamire csak jók a sorozatok is, többek között ilyen remek ötleteket adnak a félresikerült vígjáték részletek.
A zene időközben elhal, a kukából pedig egy diadalmas kiáltás mellett ki is emelik a készüléket. Tökéletes. Itt van, egyben és csak a tokja koszolódott be, ahogy nézem. Nem akarom tudni, mi az a fura narancssárga szósz rajta. Gyorsan előkapok néhány zsebkendőt és arra tetetem rá az eszközt, majd kutatni kezdek a táskámban, amíg meg nem találom az egyik speciális belépőt. Mindig hordok magamnál promóciós célokra. Gyorsan leszámolok hármat és a férfi felé nyújtom.
- Parancsoljon, jó szórakozást a lányának és még egyszer köszönöm! - a mosolyom most kedves, nem kifejezetten a gyereknek szól, sokkal inkább a rajongásának. Az ilyen lelkes kislányokból és kisfiúkból vannak minden évben kiválogatva az újoncaink. Nélkülük nem tudnánk fennmaradni. Használható mobil nélkül pedig a jövő évi turné kerül nagy bajba, amit Európában szervezek. Gondosan, minimális fizikai kontaktussal bontom ki a telefont a tokjából és helyezem egy másik zsebkendőre, majd végig húzom egy antibakteriális törlőkendővel is a felületét. Ez talán megteszi. Arra legalábbis elég, hogy használható legyen egy napig. Utána megpróbálok szerezni egy másik példányt.
- Maguknak is köszönöm a segítséget. És mondja, uram, nem találkoztunk már? Olyan ismerős a hangja... - teszem hozzá magyarázat gyanánt, miközben az immáron csupasz, de tűrhető telefont az egyik kezembe fogom, a másikba pedig összegyűjtöm a tokot és a zsebkendőket, majd az egész batyut a kukába hajítom. Így ni, máris jobb...
Vissza az elejére Go down
avatar
Törvényen kívüli
Kor :
24
Hozzászólások száma :
31
Reagok száma :
25
Tartózkodási hely :
Montreal
Foglalkozás :
beugrós asszisztens
Play by :
Joe Keery

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie Csüt. 11 Okt. 2018, 21:03

Jack vs. Ellie

– Akkor jó. – Válaszolom a bomba tagadására és az exének jutott csengőhangra. Az előbbi hír lehetne megnyugtató is, ha nem tudnám, hogy az a telefon nem több egy sima telefonnál, tehát tuti, hogy nem akar robbanni. Az utóbbi pedig még ennél is kevésbé izgat, nekem aztán édes mindegy, hogy a csinos nő által már kikosarazott pasasok milyen csengőhanggal jelzik, hogy visszakönyörögnék magukat, vagy, hogy veszekednének egy kicsit. Ez a mindenkinek külön csengőhang is csak amolyan női dolog lehet, én még arra sem vettem a fáradtságot, hogy ne az alapértelmezettek közül válasszak. Azokat úgyis arra találták ki, hogy csengőhangok legyenek. Viszont most a himnusz és a sziréna is bebizonyították, hogy szintén nagyon jók a figyelem felkeltésére, még úgy is, hogy egy kuka mélyén vannak eltemetve. Nem, ennek fényében sem fogom megváltoztatni a sajátomat.
– Ja az a táncoló királylányos? – Biztosan hallottam már, de halvány gőzöm sincs, hogy mégis honnan van az a szám, amit nemrég úgy imádott minden lány és nő háromtól százéves korig. A telefonhalász kukásnak elismerően bólintok amikor végre kiszabadítja a mobilt a használt zsebkendők és a félig megevett szendvicsek közül. Lám, mégiscsak jobb a profikra bízni az ilyesmit. Az mondjuk meglep kissé, hogy Elisiana rögtön talált szakembert a feladathoz, otthon, New Yorkban biztos elhajtotta volna mindenki a fenébe.
– Semmiség. Ez csak természetes itt. – Mondom úgy, mintha születésem óta a környéken élnék és hetente jó cselekedeteket vinnék véghez bajba jutott idegenek javára.
– Nem hinném, kétlem.   – Hazudok a nő szemébe. Még jó, hogy rajtam a napszemüveg, így sokkal könnyebb, meg ugye gyakorlatom is van a dologban. Most pedig azt kell tennem, amiben még nagyobb gyakorlatom van: lelépni a balhé után. Közben nekem is kijut a jóból, a mobilom egy hangos, de rövid dallammal jelzi, hogy üzenetem jött. Egyelőre nem nézem meg, úgyis tudom, hogy Jade lesz az. Legfeljebb negyed órája késhetek, de már biztosan ezen puffog. Ha tudom, hogy így alakul majd az ebédszünet, több fánkot és kávét hagytam volna az asztalán.
– Na jól van, nekem sietnem kell vissza. Sok szerencsét azzal a telefonnal.   – Biccentek, aztán megfordulok, hogy visszasétáljak a munkahelyemre. Próbálgathatnám még tovább is a szerencsémet azzal, hogy maradok beszélgetni, de inkább nem jópofáskodnék egy ilyen csíny után.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

TémanyitásTárgy: Re: Red riding hood - Jack vs. Elie
Vissza az elejére Go down
 
Red riding hood - Jack vs. Elie
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
French Moments :: 03. Montréal :: Ville-Marie-
Ugrás: