welcome to montreal!

you can't buy happiness, but you can live in canada


Victor Keith Burdine
avatar
új tag
Kor :
27
Hozzászólások száma :
1
Reagok száma :
0
Tartózkodási hely :
montreal
Foglalkozás :
Actor
Play by :
Will Tudor

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Victor Keith Burdine Szomb. 25 Aug. 2018, 22:46

Victor Keith Burdine
He sounds just like his father, doesn’t he?
becenév
Vick
születési idõ
ide
születési hely
Montreal 
családi állapot
Egyedülálló
szexuális beállítottság
Heteroszexuális
csoport
Művészet
foglalkozás
Színész
play by
Will Tudor
információk a családról
A Burdine család:

Charles Jacquet Burdine nevét mindenki ismerheti, aki az elitek világát járja. Neves politikus, jó kiállással, éles nyelvvel, és nem mellesleg kiváló humorral.

Clémence Marie Burdine, első pillantásra egy mintafeleség, míg másodikra egy vérmes bestia. Az üzleti életben mozog, boltot nyit bolt után, teret hódítva saját divatmárkájának: Élite

Victoria Giselle Burdine, az én egyetlen kistestvérem. Pontosabban ikertestvérem, összesen 15 perc van közöttünk. Valószínűleg már akkor is olyan sértődékeny volt, hogy ha már nem engedtem előre, ki sem akart jönni...
welcome to my life
Igazán kiváló!
Micsoda tehetség!
Biztosan nagyon büszkék rá...
Aztán hallottam koccanni a pezsgős poharakat. Láttam édesanyám arcán azt a megmerevedett mosolyt, míg édesapám örömmel lubickolt a folyton folyvást érkező vendégek dicséretében. Mindössze 10 éves voltam, amikorra már főszerepet játszottam, a kamerák előtt, és a rendezvényeken is. Amint éreztem édesanyám kezének szorítását a vállamon, tudtam, hogy akkor kell a legszebben mosolyogni. Vidáman kellett fogadni az érkező bókokat, mindenkivel kezet fogni, és nem hisztizve toporogni, mint a húgom. Ő sohasem viselte jól, ha nem ő van a rivaldafényben, de ez főleg gyerekkorunkban mutatkozott meg. Eredetileg mindketten színészi pályára lettünk szánva, kiskorunkban édesanyám a saját babatermékei, majd gyermektermékei reklámozására minket használt modellnek. Viszont, amint kikerültünk óvó szárnyai alól, ő egyenest kihullott. Képtelen volt parancsokat követni, az ő tea ideje szent, és a kritika nem volt illő a környezetében, ha pedig meghallotta, amint valaki róla pletykált... A családunk nem győzte a bocsánatkérő levelek írását. Kivetette a szakma, ezért legalább 4 évig alig beszélt velem, de legalább is rengeteget veszekedett. Ez nem tett túl jót a család profiljának, így édesanyám közénk lépett. Természetesen arról szó sem lehetett, hogy visszavonuljak, sem az én, sem az ő büszkeségük nem engedhette ezt meg. Kitalálta, hogy Gis lesz majd az én manager-em. Ismerte a húgomat, tudta, hogy egy olyan pozíció, ami, még ha javarészt csak látvány is, de hatalommal jár, majd kiengeszteli. Mellesleg, mondtam már, hogy az anyám egy zseniális nő? Úgy futtatott fel, hogy nekem éppen csak elő kellett adnom magamat. Bár tény, hogy a drága testvéremmel magam mellett esélyem sem volt kényelmesen éreznem magam ebben a szituációban. Egy, ha nem éppen két árgus szempár követtem minden léptemet. Profizmus, ez lett a második nevem. A magánéletemről születő cikkeket mindig megfelelően kellett manipulálni, hogy a filmek, vagy éppen a sorozatok egyidejűleg belepasszoljanak. Elérhetetlen, mint becenév, hiszen hiába egy szép mosoly, mit nekem azok a kecses léptek, amikkel előttem haladsz... A Luxen mindenek előtt, szinte látom vérben forogni édestestvérem szemeit, amint csak egy kósza gondolat folytán mosolyra rándul a szám széle. Ijesztő, amint képes falat képezni közém és a külvilág közé, és azon a falon pontosan azt feltüntetni, amit a világgal láttatni akar. Édesanyánk ráérzett az ő tehetségére, ahogy a lehetőségre is kettőnkben.

Micsoda szerencséjük van maguknak!
Ilyen tökéletes testvérpárt már régen láttunk.
Hogy szerethetik egymást, hogy így együtt dolgoznak…

Röhögnék, de érzem anyám jéghideg kezeit a vállamra csusszanni, majd közelebb húz magához engem, míg a másik oldalán a húgomat is. Ugyanaz az arcára festett mosoly, mint évekkel ezelőtt, mint minden bemutatón, minden gálán, minden estélyen. Nekem pedig már reflexből érkezik a válasz, az a képernyős mosoly, amiért kamaszok ezrei vesznek meg, amiért nem egy házas asszony tenné félre azt a gyönyörű ékszert a bal gyűrűsujjáról.
Vissza az elejére Go down
 
Victor Keith Burdine
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
French Moments :: 02. Karakteralkotás :: Karakteralkotás-
Ugrás: