welcome to montreal!

you can't buy happiness, but you can live in canada


Victor Keith Burdine
avatar
Inaktív
Kor :
27
Hozzászólások száma :
2
Reagok száma :
0
Tartózkodási hely :
montreal
Foglalkozás :
Actor
Play by :
Will Tudor

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Victor Keith Burdine Szomb. 25 Aug. 2018, 23:46

Victor Keith Burdine
He sounds just like his father, doesn’t he?
becenév
Vick
születési idõ
1991. 08. 13.
születési hely
Montreal 
családi állapot
Egyedülálló
szexuális beállítottság
Heteroszexuális
csoport
Művészet
foglalkozás
Színész
play by
Will Tudor
információk a családról
A Burdine család:

Charles Jacquet Burdine nevét mindenki ismerheti, aki az elitek világát járja. Neves politikus, jó kiállással, éles nyelvvel, és nem mellesleg kiváló humorral.

Clémence Marie Burdine, első pillantásra egy mintafeleség, míg másodikra egy vérmes bestia. Az üzleti életben mozog, boltot nyit bolt után, teret hódítva saját divatmárkájának: Élite

Victoria Giselle Burdine, az én egyetlen kistestvérem. Pontosabban ikertestvérem, összesen 15 perc van közöttünk. Valószínűleg már akkor is olyan sértődékeny volt, hogy ha már nem engedtem előre, ki sem akart jönni...
welcome to my life
Igazán kiváló!
Micsoda tehetség!
Biztosan nagyon büszkék rá...
Aztán hallottam koccanni a pezsgős poharakat. Láttam édesanyám arcán azt a megmerevedett mosolyt, míg édesapám örömmel lubickolt a folyton folyvást érkező vendégek dicséretében. Mindössze 10 éves voltam, amikorra már főszerepet játszottam, a kamerák előtt, és a rendezvényeken is. Amint éreztem édesanyám kezének szorítását a vállamon, tudtam, hogy akkor kell a legszebben mosolyogni. Vidáman kellett fogadni az érkező bókokat, mindenkivel kezet fogni, és nem hisztizve toporogni, mint a húgom. Ő sohasem viselte jól, ha nem ő van a rivaldafényben, de ez főleg gyerekkorunkban mutatkozott meg. Eredetileg mindketten színészi pályára lettünk szánva, kiskorunkban édesanyám a saját babatermékei, majd gyermektermékei reklámozására minket használt modellnek. Viszont, amint kikerültünk óvó szárnyai alól, ő egyenest kihullott. Képtelen volt parancsokat követni, az ő tea ideje szent, és a kritika nem volt illő a környezetében, ha pedig meghallotta, amint valaki róla pletykált... A családunk nem győzte a bocsánatkérő levelek írását. Kivetette a szakma, ezért legalább 4 évig alig beszélt velem, de legalább is rengeteget veszekedett. Ez nem tett túl jót a család profiljának, így édesanyám közénk lépett. Természetesen arról szó sem lehetett, hogy visszavonuljak, sem az én, sem az ő büszkeségük nem engedhette ezt meg. Kitalálta, hogy Gis lesz majd az én manager-em. Ismerte a húgomat, tudta, hogy egy olyan pozíció, ami, még ha javarészt csak látvány is, de hatalommal jár, majd kiengeszteli. Mellesleg, mondtam már, hogy az anyám egy zseniális nő? Úgy futtatott fel, hogy nekem éppen csak elő kellett adnom magamat. Bár tény, hogy a drága testvéremmel magam mellett esélyem sem volt kényelmesen éreznem magam ebben a szituációban. Egy, ha nem éppen két árgus szempár követtem minden léptemet. Profizmus, ez lett a második nevem. A magánéletemről születő cikkeket mindig megfelelően kellett manipulálni, hogy a filmek, vagy éppen a sorozatok egyidejűleg belepasszoljanak. Elérhetetlen, mint becenév, hiszen hiába egy szép mosoly, mit nekem azok a kecses léptek, amikkel előttem haladsz... A Luxen mindenek előtt, szinte látom vérben forogni édestestvérem szemeit, amint csak egy kósza gondolat folytán mosolyra rándul a szám széle. Ijesztő, amint képes falat képezni közém és a külvilág közé, és azon a falon pontosan azt feltüntetni, amit a világgal láttatni akar. Édesanyánk ráérzett az ő tehetségére, ahogy a lehetőségre is kettőnkben.

Micsoda szerencséjük van maguknak!
Ilyen tökéletes testvérpárt már régen láttunk.
Hogy szerethetik egymást, hogy így együtt dolgoznak…

Röhögnék, de érzem anyám jéghideg kezeit a vállamra csusszanni, majd közelebb húz magához engem, míg a másik oldalán a húgomat. Ugyanaz az arcára festett mosoly, mint évekkel ezelőtt, mint minden bemutatón, minden gálán, minden estélyen. Nekem pedig már reflexből érkezik a válasz, az a képernyős mosoly, amiért kamaszok ezrei vesznek meg, amiért nem egy házas asszony tenné félre azt a gyönyörű, nemes ékszert a bal kezéről. Viszont mindez csak a vászon. Mint, ahogyan Voltaire is mondta, a munka arra jó, hogy távol tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget. Esélyem sincs unatkozni, a kényszer, a maximalizmus minél tovább, minél előrébb hajt, míg az édes bűn még csak meg sem fordulhat fejemben. A másodpercek, amik magamnak jutnak, nem a szerepeknek, mint gyermek, mint bátyj, mint híresség, hanem azoknak a szomjat oltó, életet adó pillantásoknak. Az a kékség pedig egy pillanatra is elrepít a mennyországba, messzire, olyannyira, hogy már azokat a hiéna szemeket sem érzem a hátamon. Mégis összerezzenek, amikor a rendező elkiáltja magát: Elég! A hideg fut végig a hátamon, hallom koppanni azokat a türelmetlen lépteket, és életem megkeserítője, anyám ridegségének tökéletes mása felbukkan előttem. Élesen villannak a szemei, miközben az enyémből szép lassan hal el az álomkép. Nincs időm elköszönni, egy röpke pillantásra sem futja, mindössze egy hangos elköszönésre. A húgom egy kedves mosolyt ejt a rendező irányába, és már ott sem vagyunk. A kocsi előállt, és amint óvó védelmet nyújt a nagyközönség elől, már cseng a fülem. Bármilyen képzett operett énekesnő megirigyelhetné azt a hangmagasságot, amin a húgom egészen hazáig képes akár csak egy levegő vétellel is kioktatni. Mondhatnám, hogy nincs menekvés elől, de mégis. Az atyai ház, a díszes lépcsők, és anyám jéghideg szemei velem együtt őt is nyársra húzzák. Nem tűri a veszekedést, ebben a házban nincs helye rendetlenségnek. Szeretnünk kell egymást, hiszen mi szebb, mint egy ilyen törődő, összetartó család?
Vissza az elejére Go down
avatar
Admin
Hozzászólások száma :
221
Reagok száma :
0
Tartózkodási hely :
♡ in the heart of the page
Foglalkozás :
♡ moderation
Play by :
♡ staff

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Victor Keith Burdine Vas. 30 Szept. 2018, 17:19

gratulálunk elfogadva!
üdvözlünk az oldalon
Kedves Victor! pirulo
Régóta vártam már, hogy elkészülj, hogy én írhassam majd az elfogadódat, mert meglehetősen kíváncsivá tett a választott avataralany! Én a magam részéről igyekszem nem sodródni az árral, távol tartani magam a trendtől, valamint az éppen felkapott színészektől, színésznőktől... ebbe a skatulyába esett számomra Will is. Mint ahogy a Shadowhunters összes többi tagja, úgy ő is kívül esett a perifériámból. Ezért is vágytam arra, hogy olvashassam a lapodat, hogy milyen hatást tudsz majd rám gyakorolni, egy olyanra, aki az arcán túl nem ismer belőle semmit. És bizton állíthatom: fantasztikusat! ahw  édi Egy pillanat alatt nyitottad fel a szememet Will személyére a tökéletes képek választásával, a gifek kifogásolhatatlanságával... És természetesen a lapoddal, ami felülmúlt mindenféle várakozást! woo  pirulo
Mi, átlagos emberek képesek vagyunk abba a hibába esni, hogy azt hisszük, hogy a színészek, hírességek élete csupán móka és kacagás, és csak azért üti tekintélyes összeg a markukat, mert elmórikáznak a széles vásznon, vagy a tv képernyőjén. Az igazság azonban mégis valahol a Te csodás írásodban található... Soha nem nyerünk belátást a "backstagebe", mindabba, ami az adott közéleti személy, a médiának mutatott élete mögött rejtezik. Hiszen bármennyire jól eladja magát, soha nem tudhatjuk pontosan, hogy ez valóban ő, vagy csak a látszat? Ilyen Victor is... a mosollyal, amit anyja határozott kezének érintése vált ki belőle, a magára rántott modorosság, amivel a saját, valamint a családjának jó hírét kell életben tartania, mert nem lehet, hogy rossz szóval illetik a Burdine famíliát! Valahol be kell vallanom, hogy valós részvétet éreztem Victor iránt, aki nem teheti azt, amit akar, nem élhet úgy, ahogy azt ő megkívánná, mivel mindig van valaki aki a kezére csap, ha a boldogság után kapálózna. Hol az anyja, hol a testvére...
Azonban ott van Pippa, aki talán megmutatja számára, hogy milyen a világ, ha azt nem a kamerák objektívén keresztül látja! pirulo Így nem is tartanálak fel tovább, kérlek, foglald le az arcodat, valamint írj az állásbörzébe, aztán fedezd fel Montréal városát, és a közösség nyújtotta lehetőségeket! édi
Nagyon jó szórakozást kívánok! cute

Ui.: kérlek, a születési időt majd töltsd még ki! pirulo
 
Vissza az elejére Go down
 
Victor Keith Burdine
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
French Moments :: Archivált karakterlapok-
Ugrás: